A hivatalos látogatáson a közel-keleti országban tartózkodó magyar kormányfő kijelentette: az arab üzletemberek előtt vissza nem térő lehetőség áll, mert a magyar gazdaság már versenyképes, ugyanakkor a gazdasági növekedés az idén fog beindulni. Így Magyarországon az árak még lent vannak, ma még minden olcsóbb, mint lesz egy vagy két év múlva, ma még könnyebb élni az üzleti lehetőségekkel – mutatott rá.
„Most lehet jó üzletet csinálni Magyarországon, ebben az évben és a következőben” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azután már felértékelődés lesz tapasztalható Magyarországon és általában a közép-európai térségben. A miniszterelnök szerint az arab befektetőkkel leginkább a magyar energiaszektorban, a víz- és hulladékgazdálkodás, a járműipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén lehet sikeres együttműködést kialakítani.
Az üzletembereknek elmondta azt is, hogy Magyarország manapság inkább az előnyeit élvezi annak, hogy nem része az eurózónának, mert így a magyar gazdaság rugalmasabb, távolságot lehet tartani a sikertelen európai intézkedésektől. „A saját nemzetgazdaságunk testére szabott politikát folytathatunk” – jegyezte meg.
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) segítségével összeállított libanoni üzleti delegációban jelen vannak az élelmiszeripar, a környezetvédelem, a megújuló energia, a vízgazdálkodás, az építőipar, az orvostechnika és a járműipar képviselői – olvasható a hivatal közleményében, melyben hangsúlyozzák: a libanoni–magyar kereskedelmi kapcsolatok évek óta élénkek, hazánk a relációban évente átlagosan mintegy 30 millió dollárnyi többletet realizál.
Exportunk több mint felét élelmiszer-ipari termékek adják, több mint 30 százalékát pedig gépek és szállítóeszközök. A Libanonba irányuló exportunk túlnyomó része (43 százalék) tejtermék és tojás. Több mint 4 millió dollár értékben értékesítünk villamos gépeket, jelentős továbbá híradástechnikaikészülék- és irodaigép-exportunk. Behozatalunk közel 40 százalékát dohány és dohányáru teszi ki, nagy volumenben vásárolunk továbbá fémtermékeket, festéket, színezőanyagokat, valamint zöldséget, gyümölcsöt – ismerteti a közlemény.
A magyar gazdaság helyzetét értékelve jelezte, a személyi jövedelemadó (szja) mértéke egykulcsos, 16 százalékos, ami „Európában szép sikernek számít”, ő azonban ennél is kisebbet, 10 százalék alattit látna szívesen, de ehhez még idő kell. Orbán Viktor úgy összegezte, hogy ma Magyarország az európai térség egyik legversenyképesebb gazdasága.
Az európai gazdaságról szólva azt mondta, Európa túl gyengének bizonyult ahhoz, hogy elviselje az Amerikából érkezett pénzügyi válság lökéshullámait, ezért a kontinens gazdasága ma bajban van, és ha nem nyit a világ élénkebb gazdasági térségei felé, akkor nem tud úrrá lenni a problémáin. Közölte: megállapodtak az arab kamara vezetőjével, hogy ezentúl minden évben lesz magyar–arab gazdasági csúcstalálkozó, az egyik évben Magyarországon, a másik évben egy arab országban.
Orbán Viktor látogatása befejezéseként a kasliki Szent Lélek Katolikus Egyetemen előadást tartott A keresztény Európa előtt álló kihívások címmel. Rámutatott, hogy a keresztény értékeket valló embereket egyre kevésbé értik meg Európában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai világban sok támadás éri a családot, mint intézményt. A közösséget, a nemzetet, a családot sokszor kétkedés övezi. Magyarországon a gyermekek 42 százaléka házasságon kívül születik és későn szülnek a nők – mondta a magyar kormányfő. Szólt arról is, hogy az eladósodott országok semmit nem tehetnek, a kölcsön aláássa a nemzetek önrendelkezését. Úgy ítélte meg, hogy Görögország példája figyelmeztető egész Európának.
A magyar külpolitikának fontos eleme a nyitás az arab világ felé, amelyben az üzletileg nyitott Libanont kulcsországnak tekinti Magyarország – mondta Orbán Bejrútban, miután megbeszélést folytatott Nadzsíb Mikáti libanoni kormányfővel.
A látogatáson részt vesz Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági ügyekért felelős államtitkára is, aki még Magyarországon azt közölte, a kormányfőt egy 36 üzletemberből álló delegáció is elkíséri. Három megállapodást írnak alá: gazdasági együttműködésről, diplomata-útlevelek vízummentességéről, illetve ösztöndíjakról. Hozzátette, a kormánynak általános politikája, hogy minél több, a keleti nyitásban érintett országgal kössön ösztöndíj-megállapodásokat, mert ez hosszú távú megalapozása a jó gazdasági kapcsolatoknak.
A delegáció tagja még Hende Csaba honvédelmi miniszter és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
