Szijjártó Péter arra reagálva közölte ezt az MTI-vel, hogy Szanyi Tibor hétfői sajtótájékoztatóján úgy ítélte meg, a keleti nyitás politikája semmilyen kézzel fogható eredményt nem hozott a kormányváltás óta.
„Szanyi Tibortól tisztelettel azt kérem, hogy ne vegye semmibe azon magyar cégek eredményeit, akik az elmúlt hónapokban komoly eredményeket értek el a keleti piacokon, ne vegye semmibe azt a kereskedőház-rendszert, amellyel a magyar munkavállalók 75 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalkozások külpiaci tevékenységét segítjük” – kommentálta az ellenzéki politikus szavait az államtitkár.
Hozzátette: „ha a szocialista kormányok nem rombolták volna le az ország keleti kapcsolatait, akkor nem kellene most a nulláról kezdenünk mindent”.
A szocialista politikus sajtótájékoztatóján egyébként többek között sürgette, hogy a kormány adjon részletes tájékoztatást a keleti államok vezetőivel folytatott tárgyalásokról.
Magyarország a keleti nyitás politikájával a globális világgazdaság változásához alkalmazkodik – reagált az MTI-hez eljuttatott közleményében a szocialista Szanyi Tibor hétfői szavaira Balla Mihály, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Balla Mihály válaszában azt írta, hogy ami a szocialisták számára „semmi”, az másnak a megélhetést és a munkahelyet jelenti. Szemben a baloldal „bankár típusú kormányzásával, amely a külföldi tőke számára tett feltétel nélküli gesztusokat és tönkretette a magyar vállalkozásokat”, a Fidesz gazdaságpolitikája a nemzeti érdek érvényesítéséről és a hazai vállalkozások versenyképességének növelése melletti elkötelezettségről szól – közölte.
Arra is kitért, hogy minden olyan piacot kihasználnak, legyen az Nyugaton vagy Keleten, amely a magyar vállalkozások számára kedvező lehet, amellyel több magyar terméket tudnak eladni és több munkahelyet tudnak teremteni. Hangsúlyozta, hogy ennek köszönhetően egyre több magyar vállalat kerül helyzetbe külföldön.
A Magyar Nemzet hétfői számában azt írta, az agrárium területén már látszanak a keleti nyitás politikájának eredményei. A hazai mezőgazdasági termékek exportja Ázsiába 45 százalékkal nőtt, miközben kivitelünk Oroszországba is több mint 30 százalékkal emelkedett. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a lapnak elmondta: több mint 60 százalékkal, 2,7 milliárd euróra javult hazánk agráregyenlege 2009 és 2011 között, és a folyamat az elmúlt évben is folytatódott. Többek között a kínai, a kazahsztáni, a szaúd-arábiai és az indiai kereskedelmi kapcsolatainkban is jelentős előrelépések történtek az agrártermékek terén.
