A jövőben olcsóbb lehet a szélessávú internet

Az Európai Bizottság harminc százalékkal csökkentené a szélessávú internetes hálózatok kiépítésének költségeit.

A javaslat értelmében a jövőben minden új vagy felújított épületet fel kell készíteni a szélessávú internet kiépítésére. Emellett a bizottság könnyebbé tenné a szolgáltatóknak, hogy „tisztességes és ésszerű” feltételek mellett hozzáférhessenek a már létező infrastruktúrához, és az annak kiépítéséhez szükséges engedélyezési eljárást is egyszerűsíteni szeretné.

A bizottság azt a célt tűzte maga elé, hogy 2020-ra minden család és vállalkozás legalább 30 Mbps sebességű internetes hozzáféréssel rendelkezhessen, legalább felük pedig 100 Mbps sebességű internetre fizethessen elő. Ennek költségeit a bizottság szakértői 200 milliárd euróra saccolják, a kedden ismertetett javaslat pedig ennek akár 30 százalékát is megspórolhatóvá teszi – véli a brüsszeli testület.

A bizottság szerint a szélessávú internet jelenti a telekommunikációs és digitális egységes piac gerincét, a hálózat kiépülését mégis lassítja a tagállamonként vagy esetleg megyénként, városonként eltérő adminisztratív kötelezettségek rendszere. A mai szabályok ártanak Európa versenyképességének – jelentette ki Neelie Kroes digitális területért felelős uniós biztos.

„Mindenki megérdemli a gyors, szélessávú internetkapcsolatot. Fel akarom számolni a bürokráciát, amely ezt megakadályozza. Az Európai Bizottság azt akarja, hogy az emberek gyorsabban és olcsóbban juthassanak széles sávú internethez” – hangoztatta Kroes.

A bizottság közleményében kiemeli, hogy jelenleg nincs olyan piaci mechanizmus, amely azt szabályozná, hogy a szolgáltatók hogyan vehetik igénybe más szolgáltatók már létező infrastruktúráját – például egy internetszolgáltató a telefoncégét –, sőt egyes tagállamokban ezt a törvények kifejezetten ellehetetlenítik.

Egy bizottsági forrás arra is rámutatott, hogy az uniós tagállamok kifejezetten kérték, hogy a brüsszeli testület álljon elő egy ilyen javaslattal, ugyanakkor számítanak arra, hogy lesz némi „morgolódás” a tagállamok részéről, hogy „Brüsszel már megint beavatkozik”. Ennek ellenére a forrás szerint a tagállamok és az állampolgárok többsége is ezt akarja, és a józan ész is ezt diktálja. Minek a kábelfektetéshez kétszer felásni egy utat feleslegesen? – fogalmazta meg a kérdést a név nélkül nyilatkozó bizottsági tisztviselő.