Mihail Szarrisz a Bloomberg hírügynökségnek Moszkvából elutazása előtt úgy fogalmazott: „azt gondolom, hogy nem tudtuk megkapni azt a támogatást, amit szerettünk volna, a pénzügyi támogatást, amire számítottunk”. Hozzátette, hogy szerinte Oroszország további kölcsönt adhat Ciprusnak és felülvizsgálhatja a korábban, 2011-ben adott 2,5 milliárdos hitel visszafizetésének feltételeit. A ciprusi pénzügyminiszter úgy érvelt, hogy országa nem tud teljes mértékben lemondani a válság rendezését célzó segítségnyújtási változatról, de küldöttségének haza kell térnie, mivel Cipruson a helyzet komollyá vált.
Mihail Szarrisz szerdától tárgyalt Moszkvában a pénzügyi segítség reményében. Előbb Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszterrel, majd Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszéléseket, de eredménytelenül. Mint a RIA Novosztyi orosz hírügynökség értesült: sem a Gazprom, sem a Rosznyefty nem mutatott érdeklődést a ciprusi energiahordozók kiaknázására tett nicosiai ajánlat iránt. Elsősorban azért, mert a Törökországgal vitatott területen található olaj- és gázlelőhely feltérképezése még be sem fejeződött, így igazából azt sem tudni, hogy milyen készletek találhatóak a föld alatt.
A ciprusi pénzügyminiszter és delegációja távozásáról diplomáciai források számoltak be. A hírre, hogy Szarrisz üres kézzel távozott, gyengülni kezdett az euró a dollárhoz viszonyítva. Korábbi hírek szerint Nicosia fölajánlotta, hogy Oroszország vegyen részt ciprusi kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázásában, amiért cserébe vagy azt kéri, hogy Moszkva hosszabbítsa meg egy korábban folyósított, 2,5 milliárd eurós hitel visszafizetésének határidejét és csökkentse a kamatot, vagy adjon újabb 2 milliárd euró hitelt.
A ciprusi parlament várhatóan pénteken délelőtt megkezdi a bankválság megoldását célzó kormányzati B-terv megvitatását. A ciprusi parlament elnöke egy helyi lapnak nyilatkozva pénteken nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Nicosia az Európai Unió segítsége nélkül próbál kiutat találni a válságból. A parlamenti vezető szerint akár nem szokványos európai mechanizmusokat is bevethetnek a válság megoldása érdekében, miközben az országra nyomást gyakorol az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) pedig azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a bankok támogatását, és megpróbálja elfogadtatni azt az elképzelését, hogy adóztassák meg a bankbetéteket.
A parlamenti elnök leszögezte: nehéz döntések előtt áll az ország, de legalább megmarad Ciprus szuverenitása. A ciprusi parlament a tervek szerint közép-európai idő szerint 9 órakor kezdte volna meg az átdolgozott kormányterv megvitatását, de ezt elhalasztották, mert a parlament pénzügyi bizottsága újratárgyalja a benyújtott tervet. A német pénzügyminiszter egy pénteken megjelent lapnak azt mondta, hogy erősen kételkedik a ciprusi kormány módosított válságkezelő programjának hatékonyságában. A Bild című napilapnak nyilatkozó Wolfgang Schäuble szerint „csak kozmetikázás nem lesz elég, Ciprusnak komoly intézkedéseket kell hoznia pénzügyi helyzetének a konszolidálására”. A pénzügyminiszter egy görög lapnak pedig azt mondta, hogy a Cipruson elhelyezett nagy betétek megadóztatása nélkül megoldhatatlan az adósságválság.
A ciprusi törvényhozás kedd este utasította el az euróövezeti pénzügyminiszterek által szombat hajnalban elfogadott tervet, amelynek keretében Ciprus 10 milliárd eurónyi hitelt kapott volna, ha az ország e mellé 5,8 milliárd eurónyi saját forrást von be, elsősorban a bankbetétek egyszeri megadóztatásával. Csütörtök reggel az Európai Központi Bank jelezte, hogy megállapodás híján csak március 25-ig biztosítja a ciprusi bankok életben maradásához szükséges likviditást.
Cipruson a betétállomány mintegy 70 milliárd euró, míg az ország hazai összterméke (GDP) 18 milliárd euró. A ciprusi pénzügyi válság nagyban a görög adósságválságra vezethető vissza, miután a ciprusi bankok jelentős mennyiségű görög állampapírt birtokoltak, amelyek egy részét tavaly le kellett írniuk.
Egy csütörtökön ismertetett ciprusi felmérés szerint a lakosság 91 százaléka ellenzi a bankbetétek megadóztatását, és 63 százalékuk támogatja a kilépést az euróövezetből.
