„Semmilyen módon nem fogunk az ország sorsával kísérletezgetni” – jelentette ki Nikosz Anasztasziadisz köztársasági elnök, mondván, hogy a helyzet már „rendeződött” a 10 milliárd eurós EU–IMF mentőcsomagnak köszönhetően. Az euróövezeti országokat viszont azzal vádolta meg az államfő, hogy „példátlan követeléseikkel” kísérleti tereppé tették Ciprust. „Elhárítottuk a tragédiát” – hangsúlyozta. „A helyzet – minden tragédiájával együtt – már rendeződött.”
Cipruson csütörtökön nyitottak ki mindössze hat órára a bankok közel két heti zárva tartást követően, de semmi rendkívüli esemény nem történt. Az emberek nyugodtan vártak sorukra, hogy felvehessék az egy napra engedélyezett 300 eurójukat. Pénteken a bankok már rendes nyitva tartás szerint üzemelnek és sorok is csak elvétve alakultak ki.
A pénzfelvételi és átutalási korlátozások még legalább egy hónapig érvényben maradnak Cipruson.
A ciprusi mentőcsomag összeállítása során a legnagyobb figyelem arra a hatásra összpontosult, amelyet a program a ciprusi bankok orosz betéteseire gyakorolhat, a megállapodás azonban sokkal nagyobb pénzügyi kockázatot jelenthet Ukrajna számára – vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi–gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint önmagában nem meglepő, hogy a „ciprusi járvány” terjedésétől Ukrajna esetében jóval kevésbé tartanak a piaci szereplők, mint Oroszország esetében. Becslések szerint ugyanis a ciprusi bankokban tartott orosz betétek értéke elérheti a 30 milliárd dollárt, az ukrán bankbetéteké azonban 1–3 milliárd dollár között lehet.
A Capital Economics szakértői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a ciprusi mentőcsomagból Oroszországra és Ukrajnára háruló legnagyobb problémát nem a betéteken keletkező veszteségek, hanem a ciprusi tőkekorlátozások miatt az üzleti tranzakciókban várható fennakadások jelenthetik, és ebből a szempontból Ukrajna sokkal sebezhetőbb, mint Oroszország.
