A ciprusi mentőcsomag összeállítása során a legnagyobb figyelem arra a hatásra összpontosult, amelyet a program a ciprusi bankok orosz betéteseire gyakorolhat, a megállapodás azonban sokkal nagyobb pénzügyi kockázatot jelenthet Ukrajna számára – vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi–gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint önmagában nem meglepő, hogy a „ciprusi járvány” terjedésétől Ukrajna esetében jóval kevésbé tartanak a piaci szereplők, mint Oroszország esetében. Becslések szerint ugyanis a ciprusi bankokban tartott orosz betétek értéke elérheti a 30 milliárd dollárt, az ukrán bankbetéteké azonban 1–3 milliárd dollár között lehet.
A Capital Economics szakértői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a ciprusi mentőcsomagból Oroszországra és Ukrajnára háruló legnagyobb problémát nem a betéteken keletkező veszteségek, hanem a ciprusi tőkekorlátozások miatt az üzleti tranzakciókban várható fennakadások jelenthetik, és ebből a szempontból Ukrajna sokkal sebezhetőbb, mint Oroszország.
Az orosz és az ukrán üzleti vállalkozások „adóoptimalizálási” megfontolásokból egyaránt Ciprust használják az importszámláik kiegyenlítéséhez és az export ellenértékének beszedéséhez kapcsolódó pénzügyi tranzakcióik lebonyolítására. Amikor azonban az exporttranzakciókból befolyó pénzek visszaáramlanak Oroszországba és Ukrajnába, nem a folyó fizetési egyenlegben tűnnek fel exportbevételként, hanem a tőkemérlegben közvetlen külföldi befektetésként.
Ez magyarázza, hogy miért az apró Ciprus az ukrán gazdaság legnagyobb működőtőke-forrása, az Ukrajnába áramló közvetlen külföldi befektetések teljes értékének 30 százaléka körüli részesedéssel – áll a Capital Economics szakértőinek csütörtöki elemzésében.
A ház közgazdászai szerint a ciprusi tőkekorlátozások bevezetése erre a tőkebeáramlásra jelent kockázatot, ami annál is nagyobb veszély, mivel Ukrajna – éles ellentétben Oroszországgal – már most is a fizetésimérleg-válság szélén áll.
Az ukrán folyómérleghiány jelenleg a hazai össztermék (GDP) 8 százaléka, ami az ország esetében rekord, ráadásul Ukrajna külső adósságállományából csak idén 55 milliárd dollár válik esedékessé. A Capital Economics londoni közgazdászainak becslése szerint a következő tizenkét hónapban Ukrajna teljes külső finanszírozási igénye megközelíti az éves GDP-érték 40 százalékát.
A cég elemzői hangsúlyozzák, hogy mindeközben Ukrajna devizatartaléka a háromhavi importszámla kiegyenlítéséhez elégséges szint alá csökkent, márpedig ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásában szereplő minimális tartalékfedezeti szint.
A ciprusi bankbetétekhez való hozzáféréssel kapcsolatos problémákból a szigetre látogató turisták szinte semmit nem érzékelnek – közölte a Külügyminisztérium konzuli szolgálata a honlapján csütörtökön. Kifejtették, a legtöbb helyen, ahol korábban elfogadták fizetéskor a bankkártyát, továbbra is lehet használni. Egyes benzinkutaknál egyelőre készpénzért lehet csak tankolni, de várhatóan napokon belül ezeken a helyeken is visszaáll a bankkártyás fizetés. Bár a bankjegykiadó automatákból való készpénzfelvételt időlegesen limitálták, és a napi összeghatár kártyánként 300 euró, ez a korlátozás nem vonatkozik a külföldi bankok által kiadott kártyákra – írták. Hozzátették: a külföldi bankok által kiadott utazási csekkek is beválthatók. Felhívták a figyelmet arra a változásra, hogy az országból készpénzt legfeljebb ezer euróig lehet kivinni, ezért azt javasolják, hogy aki ennél nagyobb összeggel érkezik, és akinél elképzelhető, hogy elutazáskor is még ezer eurónál több készpénz lesz, az beutazáskor tegyen vámnyilatkozatot.
Mindezt tetézi, hogy az ukrán gazdaság a tavalyi év végén ismét recesszióba süllyedt, viszont az Ukrajnát sújtó összes probléma ellenére nemigen haladnak a tárgyalások az IMF-fel az új finanszírozási programról. Jóllehet a valutaalap küldöttsége a héten Kijevbe érkezett, ám mivel az ukrán kormány továbbra is vonakodik a háztartási földgázdíjszabások emelésétől – ami az IMF egyik fő kérése –, az égetően szükséges megállapodás még várathat magára, áll a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében.
A ház szerint mindebből az következik, hogy bár a ciprusi bankbetétekre kirótt illeték valószínűleg csak korlátozott hatást gyakorol az ukrán gazdaságra, a ciprusi válság elegendő lehet ahhoz, hogy Ukrajnát is pénzügyi válságba sodorja. Ráadásul IMF-megállapodás híján a Kelet-Európai ország rendkívüli mértékben ki van téve a ciprusi mentőcsomag keltette esetleges újabb piaci feszültségek hatásainak is.
A Nemzetközi Valutaalap szakértői a többi nemzetközi hitelező képviselőivel együtt jelenleg is a mentőhitel technikai részletezésén dolgozik Cipruson, s a szervezet csak később dönt arról, hogy ha egyáltalán beszáll a mentőhitelbe, mekkora összeggel – mondta Gerry Rice, az IMF szóvivője csütörtökön.
Rice a szervezet rendszeres sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „arra számítunk, hogy a delegáció április elején fejezi be munkáját, s ezt követően tárgyal majd az IMF igazgatótanácsa az esetleges részvételről”. Így előreláthatólag nem lesz döntés a kérdésben április vége előtt – tette hozzá.
C osztályzatra rontotta a második legnagyobb ciprusi bank, a Laiki – angol nevén Popular – Bank nem fedezett betéti és adósbesorolását csütörtökön a Moody’s Investors Service a pénzintézet átalakítása során várható betétesi, hitelezői és részvényesi veszteségek miatt. A C besorolás a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja által alkalmazott 21 fokozatú osztályzati lista alsó széle. A Moody’s nyilvántartásában a Laiki Bank besorolásai eddig az egy fokozattal magasabb, Caa3 minősítéssel szerepeltek.
