A fogyasztás visszaesésében nemcsak a népegészségügyi adó miatti áremelkedésnek volt szerepe, hanem annak is, hogy a vásárlók a bizonyítottan egészségkárosító élelmiszerektől egyre tudatosabban elfordulnak. A reprezentatív, ezer ember megkérdezésén alapuló kutatás megállapítása szerint a felnőtt magyar lakosság kétharmada hallott, olvasott már a népegészségügyi termékadó bevezetéséről, a megkérdezettek kétharmada tudott arról, hogy a cukros üdítők, energiaitalok, előrecsomagolt édességek és sós rágcsák ez adó alá tartoznak, és úgy vélekedtek, hogy e termékek ára emelkedett a termékadó bevezetését követően.
A népegészségügyi adó hatálya alá eső termékeket vásárlók 25-35 százaléka jelenleg kevesebbet fogyaszt e termékekből, mint egy évvel a felmérést megelőzően. Azok a fogyasztók, akik az előrecsomagolt édességből és sós rágcsálnivalókból kevesebbet vásároltak, okként több mint 80 százalékban az áremelkedést említették meg, és kevesebb mint 20 százalékuk mondta azt, hogy a termék fogyasztása egészségtelen.
Az italok esetében – bár valamivel alacsonyabb arányban (60-70 százalék) – is többségben voltak azok, akik a fogyasztás csökkenését a megemelkedett árakkal indokolták. Ennél a termékkörnél is a második leggyakrabban megjelölt indokként az egészségre kifejtett káros hatást említették.
A legkifejezettebben az energiaital-fogyasztás csökkenése esetében jelent meg indokként a termék egészségtelen jellege (az említések aránya 38 százalék) – derült ki a kutatásból.
A kutatás során ötszáz olyan vállalkozást kértek fel információszolgáltatásra, amelyek az elérhető céges adatok alapján vélhetően fizettek népegészségügyi termékadót a 2011. szeptember és 2012. augusztus közötti időszakban. A felmérésből kiderült, hogy az összes népegészségügyi adó 60-70 százalékát 53 vállalkozás fizette be. A válaszadó gyártók körülbelül 40 százaléka változtatott a receptúrán, a káros összetevő(k) mennyiségét kétharmaduk csökkentette, egyharmaduk teljesen eltávolította. Többségük, 86 százalékuk jelezte, hogy az adót teljes mértékben beépítette az árakba.
A kutatásból kiderült az is, hogy az új adónem miatt átlagosan 29 százalékkal emelkedett a termékeik ára az adó bevezetését megelőző hónaphoz (2011. augusztushoz) képest, a forgalom 27 százalékkal csökkent. A termékeik árának emelkedésében, illetve a forgalom csökkenésében – a népegészségügyi adó bevezetésén túl – a legnagyobb jelentőséggel az alapanyagok árának növekedése és az áfa emelkedése játszott szerepet.
A cégadatok gazdasági elemzése azt mutatja, hogy a népegészségügyi adó döntő részét befizető legnagyobb harmincöt vállalkozás mérlegadatai 2011-ben pozitívak voltak a 2010-es évhez viszonyítva. Tavaly 19,05 milliárd forint befizetés teljesült a népegészségügyi adóból, ami az előirányzott 20 milliárd forinttól mindössze 5 százalékkal marad el. Az eltérés oka, hogy egyes energiaital-gyártók folyamatosan kibújtak az adófizetés kötelezettsége alól – derült ki a kutatásból.
A népegészségügyi adó hatásvizsgálatát az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) együttműködve végezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértőivel együtt, a WHO és a magyar kormány közötti kétoldalú együttműködés keretében – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). A hazánkban másfél éve bevezetett adó ötletére más európai országok is felfigyeltek már.
