A hitelnyújtó trojka (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank) szakértői december óta először vette górcső alá a görög reformfolyamatokat. A szakértők elégedettek voltak, a hitelfolyósítás kapcsán a végső szót májusban mondják ki az euróövezet pénzügyminiszterei, valamint a IMF.
Az ország legutóbb decemberben kapott 34,3 milliárd eurós hitelrészletet. Akkor az összegből 16 milliárd euró a görög bankszektor átalakítását és feltőkésítését szolgálta, 7 milliárd a költségvetés finanszírozását tette lehetővé, 11,3 milliárd euró pedig a december elején lezárt államadósság-visszavásárlási akciónak a költségeit volt hivatott fedezni.
Görögország volt az első euróövezeti állam, amely elszálló államadóssága és finanszírozási nehézségei miatt euróövezeti mentőhitelre szorult. Azóta egy második mentőcsomag megkötésére kényszerült, melynek részeként a görög állampapírok tulajdonosai jelentős veszteségleírásra kényszerültek.
Rendkívüli intézkedésekkel segíti a beruházásokat Görögország egy új törvény értelmében. Az intézkedések célja, hogy csökkentse a bürokráciát és megkönnyítse a vállalkozások dolgát, felgyorsítsa az engedélyezési folyamatokat egyebek mellett egy beruházási központ létrehozatalával.
A görög bankok feltőkésítési folyamata a tervezett menetrendnek megfelelően hamarosan, valószínűleg néhány héten belül lezárulhat – közölte április 2-án a görög jegybank elnöke. Jeórjiosz Provopulosz a NET állami televíziónak adott interjúban elmondta: a júniusi választások óta mintegy 19 milliárd euró tért vissza a görög bankrendszerbe. A szakember egyben leszögezte: a bankbetéteket nem éri olyan veszteségleírás, mint amilyen a ciprusi mentőcsomag részét képezte.
