A brüsszeli bizottság szerint engedélyezni kellene, hogy az uniós strukturális alapok forrásaiból megvalósuló fejlesztésekhez szükséges önrészt a tagállami kormányok leírhassák az államháztartási hiányból – írta a német üzleti lap, amely szerint a bizottság szerdán mutatja be az elképzelést.
A német kormány ellenzi a tervet, mert attól tart, hogy megerősödik a deficitszabályok felpuhítására irányuló nyomás, és a kormányok az engedékenység első jelén felbuzdulva követelni kezdik majd, hogy az állami gazdaságélénkítő programok költségeit se kelljen figyelembe venni a hiány kiszámításakor. A berlini vezetés azonban elszigetelt a kérdésben, így nem biztos, hogy érvényesíteni tudja álláspontját – írta a Handelsblatt.
A német kormány máshogy nyújtana segítséget a válsággal küzdő tagállamoknak. Egy formálódó terv szerint az állami fejlesztési bank (KfW) hitelt nyújthatna a spanyol és a portugál állami fejlesztési banknak, amely a forrást kedvező feltételekkel helyezhetné ki kis- és közepes vállalatokhoz. Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja az Európai Bizottság tervére utalva óvott attól, hogy vita induljon arról, hogy „mi a jó és a mi a rossz deficit”. A szakember egy hétfői berlini rendezvényen úgy vélte, nem helyes megoldás az uniós fejlesztésekhez biztosított állami önrész leírása a hiányból, és hangsúlyozta, hogy nem szabad „változtatgatni” a vonatkozó szabályokon.
Mindezek mellett az elemzők úgy látják, a bizottság helytelenül alkalmazza azt a konstrukcióját, hogy a tagállamok költségvetési helyzetéről alkotott véleményét mindig előrejelzésekre alapozza, nem zárható ki annak lehetősége, hogy egy ország ellen folyamatosan fenntartsa az eljárást. Ezt a visszásságot úgy lehetne feloldani, ha a múltbeli gazdálkodási tényadatokat is belevennék az országok megítélésébe, és egyfajta szabályszerűség érvényesülne.
Németország legutóbb a franciáknak és az Európai Bizottságnak is nekiesett, mondván, nem tartja jó ötletnek, hogy további türelmi időt adott Franciaországnak államháztartási hiánya csökkentésére. Német kormánypárti politikusok első nyilatkozataikban bírálták a brüsszeli bizottságot a döntés, a francia kormányt pedig a reformok elmaradása miatt. Bár Francois Hollande francia államfő szerint nincs ellentét a két ország között, Merkelék ezzel a „játszmával” gyengítik a gazdasági, diplomáciai kapcsolatokat. Egyértelmű: a kiadáscsökkentés (Németország) kontra gazdaságélénkítés (Olaszország, Franciaország) vitája az utóbbi időben egyre mélyebb ellentéteket szül Európa vezető államai között.
Nem Merkel hibája a francia gazdasági törés – legalábbis José Manuel Barroso szerint. A német politikust az Európai Bizottság elnöke védte meg, szerinte ami Franciaországban vagy Portugáliában történik, az nem a politikusasszony vagy Németország hibája, hanem a túlzottan költekező politika következményei.
