Nem mért egyenlően az Európai Bizottság, amikor elindított, illetve megszüntetett túlzottdeficit-eljárásokat (EDP) – ez derül ki az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat adataiból. A hazánkkal kapcsolatban már többször felmerült kettős mérce a korábbi EDP-k esetén is tetten érhető a statisztikák szerint. Görögország ellen például csak akkor indult eljárás, amikor a bruttó hazai termékhez (GDP) mért államadóssága bőven száz százalék felett volt az előírt 60 százalékos plafon helyett, az államháztartás hiánya pedig a megengedett mérték több mint duplája körül alakult. Még érdekesebb, hogy 2007-ben úgy szűnt meg az EDP Athén ellen, hogy államadóssága még mindig 98 százalék volt, az államháztartási hiánya pedig 6,5 százalék körül állt, vagyis egyik feltételt sem teljesítette az ország azok közül, amelyek az eljárás lezárásához szükségesek lettek volna. A másik nagy kivétel Olaszország.
Ellene csak akkor indult eljárás, amikor az államadósság a GDP 103 százaléka felett járt, és a deficitre vonatkozó előírást sem tartották be. Rómát azonban később annak ellenére vették ki egy időre az eljárás alól, hogy 2008-ban államadóssága már 106 százalékra rúgott. Belgium a harmadik kakukktojás, mivel 2000 óta a megengedettnél sokkal magasabb, 100 százalék feletti volt az államadóssága, mégsem indult ellene eljárás sok éven keresztül, csak a válság begyűrűzése után. Ugyancsak érthetetlen Portugália esete: Lisszabon ellen egyszer már megszüntettek egy EDP-t annak ellenére, hogy államadóssága sokkal magasabb volt az uniós átlagnál, és bőven átlépte a maastrichti követelmények szabta határt. Ciprus esetében szintén következetlenséggel állunk szemben: az Eurostat adatai szerint a szigetország ellen úgy szüntették meg az EDP-t, hogy államadósságának GDP-hez mért aránya túllépte a plafont és az uniós átlagot.
(Szabó Anna)
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.
