Nincs veszélyben az inflációs cél

Az alacsony infláció és az adóváltozások miatt nőttek a reálbérek, de a bérkiáramlás üteme nem veszélyezteti az inflációs célt.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt adatai szerint idén január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2,9 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi első negyedévben, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset 4,2 százalékkal nőtt egy év alatt. Márciusban 3,2 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel ezelőttihez képest. A nettó bérek növekedése 4,4 százalék volt, ami a márciusi 2,2 százalékos infláció mellett 2,2 százalékos reálbér-növekedést jelent – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője. A versenyszférában 1,3-ról 2,7 százalékra gyorsult a bérnövekedés, míg a rendszeres, bónuszoktól megtisztított bérnövekedés 3,2 százalék volt az előző havi 2,5 százalék után. A költségvetési szférában 4,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve 4,1 százalékos volt a bérnövekedés – emelte ki az elemző. Idén a nettó bérnövekedés meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetése miatt, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt – jelezte.

Suppan Gergely szerint mivel több ágazatban még nem kötötték meg az idei bérmegállapodásokat, a bruttó bérek növekedése a következő hónapokban kissé gyorsulhat a megállapodások lezárultát követően. A reálbérek növekedése az infláció további csökkenése miatt erősödhet. Az elemző az idén összességében 3 százalékos bruttó és csaknem 4,5 százalékos nettó bérnövekedésre számít. Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése a következő hónapokban felgyorsulhat, éves átlagban megközelítheti a 2,5 százalékot – közölte. Suppan kitért arra is, hogy a bérek, így a reálbérek növekedése az év utolsó hónapjaiban tovább gyorsulhat, ha bevezetik a pedagóguséletpálya-modellt. A reálbérek kedvező alakulása miatt a háztartások fogyasztása a második negyedévtől stabilizálódhat, illetve enyhén növekedhet, de a családok feltehetően nem költik el teljes egészében a javuló reáljövedelmüket. Az elemző szerint a versenyszféra béreinek alakulása nem jelent kockázatot az árstabilitásra nézve, ezért nem jelent akadályt a kamatcsökkentések folytatása előtt.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a vártnál ugyan nagyobb volt a bérkiáramlás márciusban, de a mutató messze van attól, hogy az inflációs célokat veszélyeztesse. Nincs béroldali inflációs nyomás Magyarországon, ami összefüggésben van azzal, hogy lassan a növekedési kilátások is javulnak. Ehhez alkalmazkodnak a vállalkozások, amit a keresetek alakulása mutat – emelte ki. Nyeste Orsolya arra is felhívta a figyelmet, hogy a versenyszférában különösen visszafogott a bérnövekedés. A rendszeres, illetve a nem rendszeres keresetek növekedési üteme eltér, mert a nem rendszeres jövedelmek kifizetését jelentősen csökkentették a vállalkozások. Az adóváltozások és az alacsony infláció miatt azonban az alacsony bérkiáramlás mellett is nőttek a reálbérek – fogalmazott az elemző.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közleményében kiemelte, hogy márciusban 2,2 százalékos volt a reálbérek emelkedése, és a január–márciusi időszakra mért 2,9 százalékos infláció mellett 1,3 százalékkal többet értek a keresetek. A legfrissebb adatok alapján harmadik hónapja emelkedik a bérek vásárlóereje a nemzetgazdaságban, ez a fogyasztói kereslet élénkülésén keresztül kedvező hatást gyakorolhat a gazdasági növekedésre – áll az NGM közleményében.