Csepreghy Nándor a Pénzek a régióban című rendezvényen kifejtette, hogy a rendelkezésre álló források bővülésének kulcsa a gyors tervezés és felkészülés lesz, valamint fontos tényező lehet, hogy a közvetlen brüsszeli támogatást az adott tagállam milyen célokra kívánja felhasználni.
Megjegyezte, hogy a következő uniós fejlesztési ciklusban Magyarországra fejenként a jelenlegi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint fejlesztési pénz jut. Ennek 85 százaléka uniós, 15 százaléka pedig hazai forrás lesz. Hozzátette: az általános forgalmi adó megmarad elszámolható költségtételnek, és a nyertes pályázóknak a szerződés aláírásától számítva három évük lesz a megvalósításra.
Az államtitkár kiemelte: az EU 2020 stratégia értelmében fontos célkitűzés lesz minden uniós tagállamban a mélyszegénység csökkentése, a megújuló energiák további hasznosítása. Magyarországnak 15 százalékra kell emelnie a megújuló energiák részarányát a jelenlegi 4,8 százalékról. Fontos terület lesz a kutatás-fejlesztésé: GDP-arányosan 1,8 százalékra kell emelni a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat.
Csepreghy közölte: 2014. január elsejétől teljesen megszűnik a papíralapú pályázati lehetőség, kizárólag elektronikus úton lehet majd pályázni. Egyszerűbbé válik a nyilatkozattétel, vagyis a pályázóktól a kormányzat semmilyen nyilatkozatot nem követelhet, ami bármilyen másik állami nyilvántartásban, adatbázisban szerepel.
Komoly mértékben átalakítja a kormány a jövő évtől az uniós pályázati rendszert – tudta meg a Magyar Nemzet a Miniszterelnökségtől. Hajdu Petra, a kormányszóvivő sajtófőnöke a lapnak még korábban elmondta, a legnagyobb változás az lesz, hogy a szakmai irányító szervezetek, az úgynevezett irányító hatóságok a fejlesztési ügynökség felügyelete alól átkerülnek a szaktárcákhoz. Ettől az új rendszertől azt reméli a kormány, hogy miközben zavartalanul le tudják a zárni a 2007–2013 között indított pályázatokat, a 2014-ben induló, új szemléletben összeállított programok sem szenvednek majd csorbát.
Jelentősen javítani tudott Magyarország a korábbi pozícióján a 2014–2020-ra vonatkozó uniós költségvetést illetően – mondta el az MNO-nak Szemlér Tamás, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának dékánja.
