Ezért lehet elégedett Magyarország

Magyarország elégedett lehet a 2014–2020-as uniós költségvetéssel – nyilatkozta az MNO-nak Szemlér Tamás EU-s szakértő.

A kevésbé fejlett országok és a legfejlettebbek közötti különbség elképzelhető, hogy növekedni fog a mostani költségvetés alapján – fejtette ki Szemlér. Az egyetemi oktató szerint a mostani büdzsé csupán az uniós tagországok GDP-jének az egy százalékát teszi ki, egyébként korábban is ezen a szinten volt, amelynek az egynyolcada a versenyképességi célkitűzés, tehát nem ezen fog múlni a fejletlenebb tagországok felzárkózása. Maga az a tény, hogy ez a költségvetés kisebb lett egy olyan Európában, amely sokszínűbb, mint korábban, egy nagyon rossz jelzés, nem egy mélyebb integráció felé mutat – vélekedett a szakember.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint összességében a nettó pozíció tekintetében (25 milliárd euró) Magyarország Lengyelország és Románia mögött a harmadik helyen zárta a tárgyalásokat. Ugyanez a nemzeti össztermék százalékos arányában a GNI 3,6 százaléka, amivel Bulgária után és Litvánia előtt a másodikak vagyunk.

Az egy főre jutó támogatás mértékét illetően pedig a litvánok után a magyaroké a második pozíció. Minden magyar állampolgárra 2512 euró (712 ezer forint) jut. Az egy főre jutó kohéziós allokációban csak Észtország és Szlovákia előz meg minket, miközben a csehek mögénk kerültek.

„Mindig tagállami érdekekről szólnak a pozíciók a költségvetések megtárgyalásakor, és a legfőbb cél, hogy az adott ország vezetői sikerként tudják eladni az alkut” – hangsúlyozta Szemlér. Elmondta, a válság hatásával nem lehet magyarázni a kisebb büdzsét: a krízisre adott válasznak épp a közös feladatokra felosztható „torta” növelésével kellene járnia, ami az EU nemzetközi versenyképességét javíthatná. Bár a versenyképesség növelésére többet szántak a korábbinál, így akár az is kiolvasható, hogy a tagállamok felismerték a fenti összefüggést, de az abszolút összegek ismeretében a hatás csak korlátozott lehet – tette hozzá.

Szemlér szerint nem arról van szó, hogy valamire elköltünk pénzt az uniós és a hazai költségvetésből, hanem olyan dolgokat kell finanszírozni a közös büdzséből, amelyek fontosak az EU egésze számára. Magyarországnak minél jobban fel kell használnia a keretét, de ami ennél is fontosabb (és nehezebb), az az, hogy úgy használjuk fel őket, hogy annak hosszú távú pozitív hatásai legyenek – fejtette ki a szakember. A BGF Külkereskedelmi Karának dékánja szerint az lenne a cél, hogy olyan szintre fejlődjünk, hogy egyszer nettó befizetői legyünk a költségvetésnek.

„Az új költségvetési keretterv nélkül is azt gondolnám, hogy bővítés 2020-ig nem lesz, leszámítva talán Izlandot, amely egy esetleges belépés esetén is inkább hozna, mint vinne.” Szemlér szerint ha valamilyen okból előrehaladna a bővítési folyamat, akkor lehet korrigálni, de az, hogy a büdzsé külön nem foglalkozik ezzel (leszámítva Horvátország 2013. júliusi csatlakozását), mindenképpen egy komoly üzenet.