Ez egy olyan csomag, amilyen még sosem volt, mivel kisebb, mint a 2007–2013-as ciklusra eső költségvetési keretösszeg, noha Horvátország csatlakozásával 28 tagú lesz az unió – mutatott rá Szemlér. Ehhez bizonyos tételeket meg kellett kurtítani; a legnagyobb részt a kohéziós pénzek tették ki, amelyek több mint nyolc százalékkal csökkennek – ismertette a szakértő. A BGF Külkereskedelmi Karának dékánja elmondta, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra fordított összegek 11 százalékkal csökkennek, ezeken belül pedig a piaci és a a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra jutó összegek 17,5 százalékkal.
Szemlér rámutatott arra, hogy a versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért kiadási tétel 37,3 százalékkal nőtt, ami összhangban van az EU korábban vállalt céljaival. Ez a tétel a teljes költségvetésnek még így is csupán egynyolcada. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a változás elsősorban a fejlettebb tagországoknak kedvez – tette hozzá. Úgy látja, a februári megállapodással elsősorban a nettó befizetők lehetnek elégedettek. Magyarország azért lehet elégedett, mert korábban egy sokkal rosszabb forgatókönyv nézett ki, amelyen jelentősen sikerült javítani – hangsúlyozta a szakember.
A kormány egyébként a bizottság javaslatához képest két javulást tudott elérni a magyar pozícióban: Magyarország esetében a kohéziós támogatások felső határa a GDP 2,35 százaléka helyett 2,59 százalékra módosult, ami körülbelül 700-720 millió euró pótlólagos forrást jelent. Másodszor a csúcson további 1,56 milliárd eurót szavaztak meg a legszegényebb kategóriába tartozó hat hazai régió számára.
Így összesen 2,2 milliárd euróval javult a pozíció, amihez ha hozzáadjuk a most létrehozott ifjúsági foglalkoztatási alapból ránk eső körülbelül 50 millió eurót, mindent egybevéve 2,3 milliárd euróval sikerült javítani a bizottság eredeti javaslatához képest a pozíciót.
Szemlér úgy vélte, hogy a 2007–2013-as időszakhoz képest a felzárkóztatási pénzek tekintetében 8-10 százalékkal kevesebb érkezik majd hazánkba, azonban ezt kompenzálni tudják a mezőgazdaságra jutó források. A szakember szerint az, hogy 2013-tól 100 százalékban benne vagyunk a közvetlen agrártámogatások teljes rendszerében, mindenképpen emeli a források mennyiségét, így gyakorlatilag összességében ugyanott lehetünk, mint a mostani költségvetési ciklusban.
A kevésbé fejlett országok és a legfejlettebbek közötti különbség elképzelhető, hogy növekedni fog a mostani költségvetés alapján – fejtette ki Szemlér. Az egyetemi oktató szerint a mostani büdzsé csupán az uniós tagországok GDP-jének az egy százalékát teszi ki, egyébként korábban is ezen a szinten volt, amelynek az egynyolcada a versenyképességi célkitűzés, tehát nem ezen fog múlni a fejletlenebb tagországok felzárkózása. Maga az a tény, hogy ez a költségvetés kisebb lett egy olyan Európában, amely sokszínűbb, mint korábban, egy nagyon rossz jelzés, nem egy mélyebb integráció felé mutat – vélekedett a szakember.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint összességében a nettó pozíció tekintetében (25 milliárd euró) Magyarország Lengyelország és Románia mögött a harmadik helyen zárta a tárgyalásokat. Ugyanez a nemzeti össztermék százalékos arányában a GNI 3,6 százaléka, amivel Bulgária után és Litvánia előtt a másodikak vagyunk.
Az egy főre jutó támogatás mértékét illetően pedig a litvánok után a magyaroké a második pozíció. Minden magyar állampolgárra 2512 euró (712 ezer forint) jut. Az egy főre jutó kohéziós allokációban csak Észtország és Szlovákia előz meg minket, miközben a csehek mögénk kerültek.
„Mindig tagállami érdekekről szólnak a pozíciók a költségvetések megtárgyalásakor, és a legfőbb cél, hogy az adott ország vezetői sikerként tudják eladni az alkut” – hangsúlyozta Szemlér. Elmondta, a válság hatásával nem lehet magyarázni a kisebb büdzsét: a krízisre adott válasznak épp a közös feladatokra felosztható „torta” növelésével kellene járnia, ami az EU nemzetközi versenyképességét javíthatná. Bár a versenyképesség növelésére többet szántak a korábbinál, így akár az is kiolvasható, hogy a tagállamok felismerték a fenti összefüggést, de az abszolút összegek ismeretében a hatás csak korlátozott lehet – tette hozzá.
Szemlér szerint nem arról van szó, hogy valamire elköltünk pénzt az uniós és a hazai költségvetésből, hanem olyan dolgokat kell finanszírozni a közös büdzséből, amelyek fontosak az EU egésze számára. Magyarországnak minél jobban fel kell használnia a keretét, de ami ennél is fontosabb (és nehezebb), az az, hogy úgy használjuk fel őket, hogy annak hosszú távú pozitív hatásai legyenek – fejtette ki a szakember. A BGF Külkereskedelmi Karának dékánja szerint az lenne a cél, hogy olyan szintre fejlődjünk, hogy egyszer nettó befizetői legyünk a költségvetésnek.
„Az új költségvetési keretterv nélkül is azt gondolnám, hogy bővítés 2020-ig nem lesz, leszámítva talán Izlandot, amely egy esetleges belépés esetén is inkább hozna, mint vinne.” Szemlér szerint ha valamilyen okból előrehaladna a bővítési folyamat, akkor lehet korrigálni, de az, hogy a büdzsé külön nem foglalkozik ezzel (leszámítva Horvátország 2013. júliusi csatlakozását), mindenképpen egy komoly üzenet.
