Ez egy olyan csomag, amilyen még sosem volt, mivel kisebb, mint a 2007–2013-as ciklusra eső költségvetési keretösszeg, noha Horvátország csatlakozásával 28 tagú lesz az unió – mutatott rá Szemlér. Ehhez bizonyos tételeket meg kellett kurtítani; a legnagyobb részt a kohéziós pénzek tették ki, amelyek több mint nyolc százalékkal csökkennek – ismertette a szakértő. A BGF Külkereskedelmi Karának dékánja elmondta, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra fordított összegek 11 százalékkal csökkennek, ezeken belül pedig a piaci és a a közvetlen mezőgazdasági támogatásokra jutó összegek 17,5 százalékkal.
Szemlér rámutatott arra, hogy a versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért kiadási tétel 37,3 százalékkal nőtt, ami összhangban van az EU korábban vállalt céljaival. Ez a tétel a teljes költségvetésnek még így is csupán egynyolcada. Az eddigi tapasztalatok alapján ez a változás elsősorban a fejlettebb tagországoknak kedvez – tette hozzá. Úgy látja, a februári megállapodással elsősorban a nettó befizetők lehetnek elégedettek. Magyarország azért lehet elégedett, mert korábban egy sokkal rosszabb forgatókönyv nézett ki, amelyen jelentősen sikerült javítani – hangsúlyozta a szakember.
A kormány egyébként a bizottság javaslatához képest két javulást tudott elérni a magyar pozícióban: Magyarország esetében a kohéziós támogatások felső határa a GDP 2,35 százaléka helyett 2,59 százalékra módosult, ami körülbelül 700-720 millió euró pótlólagos forrást jelent. Másodszor a csúcson további 1,56 milliárd eurót szavaztak meg a legszegényebb kategóriába tartozó hat hazai régió számára.
Így összesen 2,2 milliárd euróval javult a pozíció, amihez ha hozzáadjuk a most létrehozott ifjúsági foglalkoztatási alapból ránk eső körülbelül 50 millió eurót, mindent egybevéve 2,3 milliárd euróval sikerült javítani a bizottság eredeti javaslatához képest a pozíciót.
Szemlér úgy vélte, hogy a 2007–2013-as időszakhoz képest a felzárkóztatási pénzek tekintetében 8-10 százalékkal kevesebb érkezik majd hazánkba, azonban ezt kompenzálni tudják a mezőgazdaságra jutó források. A szakember szerint az, hogy 2013-tól 100 százalékban benne vagyunk a közvetlen agrártámogatások teljes rendszerében, mindenképpen emeli a források mennyiségét, így gyakorlatilag összességében ugyanott lehetünk, mint a mostani költségvetési ciklusban.