Jogilag lehetetlen a nagyváradi premontrei szerzetes kilakoltatása, május 14-én mégis végrehajtják

Amint lapunk beszámolt, május 14-én csütörtökön ismételten megkísérelheti Fejes Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását a román végrehajtás. Május 14-ig engedték meg a sekrestye, a templomi folyosók, a kelyhek és a liturgikus tárgyak, vizes blokk használatát. A Váradhegyfoki Premontrei Prépostság jogi képviselete lapunkhoz eljuttatott közleményében ismertette az eddigi és várható intézkedéseket, amelyet most változatlanul közlünk.

Fejes Rudolf Anzelm O.Praem váradhegyfoki prépost-prelátus, a Nagyváradhegyfoki Premontrei Prépostság elöljárójának rendőri erővel végrehajtott kilakoltatására készülnek május 14-én Fotó: Havran Zoltán

III. Mit kellett volna tenni, és mit tettek ehelyett?

Ha az önkormányzat jogszerűen akart volna eljárni, a prépostságot kellett volna alperesnek megjelölni, nem a prépostot mint magánszemélyt. Akkor szembe kellett volna néznie azzal, hogy a prépostság önálló jogi személy, saját CIF-fel (10012169), saját telekkönyvi bejegyzéssel, saját kánonjogi státusszal. Akkor be kellett volna bizonyítania, hogy van végrehajtható jogcíme a prépostság vagyonával szemben. Akkor meg kellett volna magyaráznia, hogyan egyeztethető össze a kérelemmel az, hogy a prépostság tulajdonában lévő tárgyak, templom, sekrestye, templomi terek, székhely, rendház, kolostor, liturgikus kelyhek, miseruhák, sekrestyei tárgyak, a 489/2006-os törvény 27. cikk (2) bekezdése alapján törvény szerint lefoglalhatatlanok. Akkor meg kellett volna magyaráznia az Apostoli Nunciatúra igazolását, a Vallásügyi Államtitkárság háromszoros tiltakozását, az 1947-es pápai aktust.

Az alaprajz is egyértelművé teszi, a nyilvánvalót: a sekrestye a templom része.
Fotó: Facebook

Ehelyett a prépostot perelte magánszemélyként, a gimnázium épületéből (CF 192156, nr. 18) kért kilakoltatást  és a végrehajtás során fegyveres csendőrökkel belépett a templomba, sekrestyébe (CF 3159 Nagyvárad, nr. top. 848), a kolostorba, rendházba, székhelyre, olyan épületekbe és terekbe, amelyekre a bírósági ítélet egyáltalán nem vonatkozott, amelyek más telekkönyvön szerepelnek, és amelyekre a végrehajtónak semmilyen törvényes felhatalmazása nem volt. A Bihari Törvényszék maga mondta ki 2026. április 16-án: a Roman Ciorogariu utca 16. és a Roman Ciorogariu nr. 18. elhatárolása nincs tisztázva, helyszíni szemlét rendelt el. A végrehajtás ezt megelőzően már megtörtént.

Mit bizonyítanak az iratok?

Az önkormányzat jogi képviselője a Bihari Törvényszék előtt kijelentette: a végrehajtás kizárólag a gimnázium épületére vonatkozott, a templomhoz és a kolostorhoz nem nyúltak. Ugyanakkor a Jandarmeria Română 239.680/08.05.2026. számú hivatalos válasza rögzíti: a végrehajtó fegyveres kíséretet kért Roman Ciorogariu  utca 16. számra és Roman Ciorogariu 18. utca számra egyaránt. A kettő egyszerre nem lehet igaz. Ha az önkormányzat tárgyalótermi nyilatkozata igaz, akkor ami a templomban (Roman Ciorogariu 14. szám)  és a székhely, rendház, kolostorban történt (Roman Ciorogariu 16. szám), az nem végrehajtás volt, az hatáskörön túllépés volt, erőszak volt, megszentségtelenítés volt. Ha nem igaz, az önkormányzat hazudott a bíróságnak.

Az önkormányzat 2025 szeptemberében, miközben a fiktív magánszemély elleni per zajlott, HCL 648/2025. számú határozattal tulajdonba vette a George Barițiu utca alatti 736 négyzetméteres udvarteret (CF 220826), amely a barokk műemlék-templom egyetlen tűzrendészeti normáknak megfelelő hátsó kijáratát zárja le. A bejegyzési deklarációban azt nyilatkozta: az ingatlan nincs perben. A per ekkor már folyamatban volt. A végrehajtó ebbe az udvartérbe is belépett április 14-én , lefoglalta, holott erre az ingatlanra sem ítélet, sem végrehajtási végzés nem szólt.

Mi lesz május 14-én?

A végrehajtó visszatér. Elvágja a közműveket. Nem lesz víz. Nem lesz WC. Nem lesz sekrestye, az a liturgikus tér, amely nélkül súlyos nehézségekbe ütközik a mise celebrálása, a szentségek kiszolgáltatása, a liturgikus ruhák felöltése. Nem azért, mert bíróság eltiltotta a liturgiát. Hanem azért, mert lehetetlenné teszik a fizikai feltételeit. A Genfi Egyezmény garantálja, hogy háborús helyzetben a hadifoglyokat sem lehet ilyen körülmények közé kényszeríteni. Fejes Rudolf Anzelm O.Praem. nem hadifogoly. Ő a román állam által elismert intézmény törvényes képviselője. Május 14-e után olyan körülmények közé kerül, amelyek a hadifoglyok számára garantált minimumot sem érik el.

A román állam tudja, mégis engedi

A Vallásügyi Államtitkárság legutóbbi levelében (C-2179/06.05.2026) megerősíti: a kultusznak rendelt javak lefoglalhatatlanok. Majd közli: nem tud fellépni, mert a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján ez nem az ő hatásköre. A csendőrség a végrehajtóra hivatkozik. A végrehajtó a bírósági végzésre. A bíróság az önkormányzat kérelmére. Mindenki tud. Mindenki hivatkozik. Senki nem áll meg.

Mindezt visszatéríthetetlen uniós pénzből finanszírozzák. Egy húszmillió eurós projekt keretében, amelynek tervdokumentációjában a tervező maga írta be: „PROPRIETAR BISERICA CATOLICĂ” – azokon a területeken, amelyekből az önkormányzat kilakoltatást kért.

Amit el kell dönteni

Nem azt kell eldönteni, hogy ki a tulajdonos a CF 192156-on. Azt kell eldönteni, hogy milyen Európában akarunk élni. Egy olyanban, ahol egy 1947-es pápai aktussal fixált, államilag elismert, törvénnyel védett egyházi székhelyet fel lehet számolni fegyveresen, uniós pénzből, az Apostoli Nunciatúra diplomáciai igazolásának semmibevételével, a Vallásügyi Államtitkárság háromszoros tiltakozása ellenére, per közben megszerzett új telekkönyvi bejegyzésekkel előkészítve – miközben senki nem peresítette magát a prépostságot, mert akkor az összes jogi akadállyal szembe kellett volna nézni?

Ez a precedens. És ezért fordulok most mindenkihez és önökhöz, kedves újságírók, Romániában és a határainkon túl.

Nem azt kérem, hogy engem védjenek meg, a római katolikus szerzetespapot. Azt kérem, hogy védjék meg a saját jövőjüket, a saját országuk törvényeit, a demokráciát -azt a közjót, amelyben minden jóravaló ember hisz, amelynek alapja, hogy a közhatalom nem épülhet szabadrablásra, törvénytelenségre, és nem tehet meg bármit csak azért, mert elég erős, és elég embert állított maga mellé.

Május 14-én Nagyváradon, a magyar–román határtól tíz kilométerre, egy államilag elismert egyházi intézményt számolnak fel egy olyan végrehajtási eljárással, amelyben maga a prépostság nem is szerepel, mert a hatályos román törvények szerint nem is szerepelhetett. A felszámolás alapja egy 26,5 millió eurós fejlesztési projekt, amelyből tízmillió euró visszatéríthetetlen uniós közpénz. Ez a szabadrablás alapja. És olyan vagyontárgyakat érint, amelyeket a román törvény maga nyilvánít lefoglalhatatlannak. Mindenki tudja, hogy törvénytelen és mégis megcsinálják, mert legyőzhetetlennek gondolják magukat. És akik megvédhetnének, leállíthatnának (bíróságok, hatóságok), nem teszik, mert mindenki félti a saját funkcióját.

Tisztában vagyok azzal, hogy sokan nem hisznek Istenben, és sokan nem is szeretik a római katolikus egyházat, és azt mondják: védje meg magát, vagy azt, hogy értse meg, hogy a túlerővel szemben nincs mit tennie. De én abban hiszek, hogy az emberek alapból jók, és a jóra jóval válaszolnak. Egy jó szándékú ember azonnal felismeri, hogy nem segédkezik egy olyan puha diktatúra kiépítéséhez, ahol ha egy politikus elég türelmes, elég sok papírt gyárt, és elég erős a helyi hatalmi játszmákban, akkor törvény nélkül elveheti, amit megkíván, visszatéríthetetlen uniós pénzzel és állami hallgatással a háta mögött. Mert ami ma Nagyváradon egy egyházi intézménnyel megtörténik, az holnap az önök családi házával vagy szüleik családi házával is megtörténhet.

A szabad sajtó az egyetlen, ami ezt az einstandot most még meg tudja akadályozni, kérdéseivel, jelenlétével, tanúságával. Ez a szabad sajtó dolga. Ezért írok önöknek.

Ezért kérem, hogy jöjjenek el Nagyváradra május 14-én, reggel fél kilenckor, a nagyváradi Fájdalmas Szűzanya-templomba, Roman Ciorogariu utca 14., hogy dokumentálják egy intézményes rablás végső aktusát, hogy ami ott történik, ne történhessen meg tanúk nélkül. Legyenek ott, minél többen. Mert a jelenlétük védelmet jelent.”

Préposti Hivatal, Nagyvárad, 2026. május 12.