A hatalmas összegből 14 milliárd dollárt hivatalos fejlesztési segélyként folyósít Tokió a fekete kontinens országainak, a további 18 milliárd magánbefektetések formájában és egyéb csatornákon keresztül érkezik a japán sajtó által közzétett tervek szerint.
„Afrikának magánbefektetésekre, illetve ppp-beruházásokra van szüksége” – közölte Abe a Japán, az ENSZ, a Világbank és az Afrikai Unió által szervezett ötödik Tokiói Nemzetközi Konferencia Afrika Fejlődéséért (TICAD) nevű rendezvényt megnyitó beszédében. A kormányfő hangsúlyozta: az afrikai növekedés fenntartásához a humántőke, az egészségügyi ellátás és a mezőgazdaság fejlesztésére is szükség van, Japán pedig kész jelentős anyagi és szakmai támogatást nyújtani ezeken területeken.
Megfigyelők szerint Tokiónak kettős célja van az Afrika felé nyitással. Egyrészt a kontinens elmúlt években tapasztalt gyors fejlődése miatt a japán cégek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az afrikai piacok iránt, a kormány pedig ebből fakadóan segélyalany helyett immár gazdasági és kereskedelmi partnerként tekint Afrikára. A gyorsan növekvő piacok és a potenciális infrastrukturális beruházások kiaknázása mellett az ottani nyersanyaglelőhelyek is érdeklik az energiahordozókban rendkívül szegény Japánt.
Másfelől elemzők úgy vélik, hogy a Kínával elmérgesedő viszonyba kerülő Tokió részben az Afrikában az utóbbi időben jelentős befolyásra szert tevő Peking ellensúlyozására is törekszik a kontinensen.
