Készpénz versus bankkártya: lépéseket tervez a jegybank

Magyarországon túl sok készpénzt használnak, ezért a jegybank szeretné visszaszorítani a készpénzes fizetést – mondta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrák igazgatóságának vezetője kedden Budapesten, az MNB szakmai fórumán.

LR
2013. 06. 04. 13:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bartha Lajos elmondta: a jegybank szeretné elérni, hogy bizonyos kereskedésekben kötelező legyen a kártyaelfogadás, sőt nemcsak a vállalatok, de a magánszemélyek esetében is korlátoznák a készpénzes fizetések értékhatárát. Bejelentette: idén július 1-jétől az MNB a két nagy kártyatársaság és a helyi vállalkozók részvételével kísérleti kártyaolvasó (POS) telepítési programot indít el Fejér megyében. Az egyik kártyatársaság, a MasterCard még anyagi segítséget is nyújt, ez azonban csak egy megyében teszi lehetővé a pilotprojekt elindítását, ám ha sikerrel jár a kísérleti program, az MNB szeretné, hogy uniós pénzek felhasználásával folytassák a POS-telepítési akciót, amire országos szinten 6-8 milliárd forint kellene. Bartha Lajos elmondta: a készpénzes fizetés visszaszorításában a kártyaelfogadó hálózat bővítése fontos szerepet játszik. Ismertette: az elmúlt évben a kártyás fizetési forgalom 7,8 ezer milliárd forintot ért el, a postai fizetések összege, főleg a sárga csekkes befizetések miatt, 4,6 ezer milliárd forintot tett ki.

Bartha Lajos úgy vélte: a sárga csekk esetében a tavaly elfogadott jogszabályok negatívan diszkriminálják azokat az ügyfeleket, akik nem sárga csekkel fizetnek, mivel annak költségeit az ügyfeleknek kell állniuk. A sárga csekk és a csoportos beszedés problémáinak hatékony kezelését tenné lehetővé az elektronikus számlakibocsátás és az elektronikus fizetések szélesebb körű elterjedése – fűzte hozzá. Bartha a tranzakciós illetékről elmondta: a jegybanknak még nincsenek adatai arról, hogy változtak-e a banki ügyfelek pénzforgalmi szokásai a tranzakciós díj bevezetésének hatására. A jegybank szerint az kedvező, hogy a bankok az elektronikus fizetés felé terelik az ügyfeleket, mivel – a jegybank ismeretei alapján – az elektronikus ügyleteknél, közülük főleg a kártyás fizetéseknél kisebb mértékben hárítják át az ügyfelekre a bankok a tranzakciós illetéket – tette hozzá. Kitért arra is: ha a kormány esetleg emelné a tranzakciós illeték mértékét, akkor az MNB azt javasolja, hogy tovább növekedjen a banki elektronikus szolgáltatások előnye az illetéknél. A jegybank azt sem tartaná lehetetlennek, ha a kártyás tranzakciók illetékmentesek lennének.

Bartha Lajos szerint az MNB továbbra is azon az állásponton van, hogy a kártyás vásárlások után a kibocsátó banknak járó bankközi jutalékot, az úgynevezett interchange-díjat mérsékelni kell. A csökkentés mellett a nemzetközi, regionális szinthez kell kapcsolni a jutalékokat, ami a mostani mérték felére-harmadára csökkentené a jelenlegieket. A jegybank azt akarja elérni, hogy az új szabályozás már jövő év január elsejétől legyen hatályos – fűzte hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.