A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint folytatódott a nyári hónapokban is a turizmus idei évre jellemző növekedése, a jó eredményekben a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) kulcsszerepet játszik: júniusban 6,4, júliusban pedig közel 10 milliárd forintot költöttek el a kártyabirtokosok turisztikai és vendéglátó-ipari vállalkozásoknál.
Ehhez kapcsolódik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2012-ben 137 gyógyturizmusban érintett település volt Magyarországon. Földrajzi elhelyezkedésük változatos, minden megyében megtalálhatók, legtöbbjük a Tiszától keletre fekvő területeken helyezkedik el. Kiemelkedő szerepüket jelzi, hogy a vendégéjszakák száma alapján a magyarországi turizmus döntő része e településekhez kötődik.
Minden harmadik vidéki ember érintett
Az ország népességének közel fele olyan településen él, amely érintett a gyógyturizmusban – közölte a KSH. Az adatokból az is kiderül, hogy e településeken a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 59 százalékát külföldi vendégek foglalták le, akik elsősorban német nyelvterületről – Ausztriából és Németországból –, illetve a szomszédos országokból érkeztek. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a vizsgált településeken összesen 4,6 millió személy él (a főváros nélkül számítva 2,8 millió), azaz az ország népességének 46 százaléka (Budapest nélkül 34 százaléka) közvetve vagy közvetlenül érintett a gyógyturizmusban.
A statisztikai hivatal szerint a vizsgált települések népessége a két utolsó népszámlálás időpontja között az országoshoz hasonló mértékben, 2,9 százalékkal csökkent, azonban 33 helyütt többen éltek a 2011. évi cenzus idején, mint egy évtizeddel korábban, sőt nyolc esetében a változás mértéke meghaladta a 10 százalékot – amit a turizmus fellendülése jelentősen befolyásolt. A Pest megyei Leányfalu, a zalai Zalakaros és a baranyai Harkány lélekszáma kiemelkedő mértékben, 40, 31 és 21 százalékkal nőtt tíz esztendő alatt.
A lakosság korösszetétele a gyógyturizmusban érintett települések összességét illetően kismértékű különbséget mutat az országoshoz képest, s idősebb korszerkezetre utal. A gyermekkorúak (0–14 évesek) hányada 13 százalékot tett ki, ami 1,2 százalékponttal kisebb az országosnál. A munkaerő-piaci szempontból legaktívabb 15–59 évesek (63 százalék), valamint az ennél idősebbek (24 százalék) hányada 0,5, illetve 0,7 százalékponttal magasabb az átlagosnál.
Tizenkét helyen kifejezetten magas – 30 százalék feletti – a 60 évesek és idősebbek aránya, közülük négy település Heves, kettő pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében található (Bükkszéken és Parádsasváron a lakosság közel fele, illetve több mint négy tizede tartozott az időskorúak közé). A népesség öregedését ezeken a helyeken a vándorlási folyamat is erősítette, a fiatalabb korúak elköltözésével, illetve az idősek nagyobb számú letelepedésével.
A gyógyturizmusban érintett településeken élők munkaerő-piaci helyzete összességében kedvezőbb az átlagosnál, ami a munkaképes korúakat illetően még inkább szembetűnő. A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a gazdaságilag aktívak teljes népességhez viszonyított aránya 47 százalékot tett ki, ami 1,9 százalékponttal magasabb az ország összes településére jellemzőnél. E mutató az átlagosnál magasabb foglalkoztatási és alacsonyabb munkanélküliségi ráta alapján alakult ki – derült ki a KSH összesítéséből.
