A Budapesti Német Gazdasági Klub rendezvényén a miniszter az állami ellátórendszerek átalakításáról tartott előadásában kiemelte: ma már többen hisznek abban, hogy Magyarország túl van a gazdasági és pénzügyi válságon és növekedési pályára lépett. Balog Zoltán szerint ezt mutatja az is, hogy az ország visszafizette a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt, valamint kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól.
A miniszter úgy vélte, az állami ellátórendszerek az emberek többségét nem ösztönzik nagyobb teljesítményre, hanem épp ellenkezőleg, hátráltatják őket ezen teljesítmények előhozásában, vagyis ezeket a rendszereket azért kellett átalakítani, hogy segítsenek az embereknek képességeik minél jobb kihasználásában.
Kitért arra, hogy Magyarországon nagy problémát jelent az eladósodottság, nemcsak a háztartások – amelyek 75 százaléka hónapról hónapra él –, hanem az önkormányzatok és az állam számára is. Az önkormányzati eladósodással az volt a fő probléma, hogy a helyhatóságok a felvett hiteleket nem befektetésekre költötték, hanem legnagyobb részben a mindennapi működés finanszírozására, például iskolák, kórházak működtetésére.
Az egészségügy és az oktatás területén pazarló rendszerek működtek. A köznevelésről kifejtette: ha nem veszik állami fenntartásba az intézményeket, akkor tovább romlott volna a magyar oktatás színvonal. Számos felmérés rámutatott, hogy a társadalmi esélyek kiegyensúlyozása szempontjából európai összehasonlításban az egyik legrosszabb volt a magyar iskolák teljesítménye – hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.
Elmondta, hogy a kormány bevezette a pedagógus-életpályamodellt, és új bértábla alapján rendezték a fizetéseket. Az új rendszer szerint valamivel többet kell dolgozniuk a tanároknak, és 32 órát kell az iskolában tölteniük, a bérek ugyanakkor átlagosan 34 százalékkal emelkedtek – emelte ki Balog Zoltán.
Az emberi erőforrások minisztere kitért arra is, hogy Magyarországon 2010-ben 1,8 millió adófizető volt, 2013-ra 4 millióra nőtt ez a szám. Kifejtette: az, hogy a kormány a segély helyett munka elvet követte, önmagában 200 ezer adófizetőt hozott. Sokaknak ez az első, rendezett – szerződéses – munkaviszonyuk életükben – hangsúlyozta.
Balog Zoltán elmondta, hogy a szociálpolitika területén az volt a kormány célja, hogy minél több embert „kihozzanak” a passzív státuszból és a munka világa felé tereljék őket. A közfoglalkoztatást képzéssel kötötték össze: a bevont 200 ezer ember negyedének – akik még soha nem dolgoztak – képzést adtak, és szakmát is tanulhattak annak érdekében, hogy később több esélyük legyen a munkaerőpiacon.
Elmondta azt is: a több mint 50 órát igazolatlanul hiányzó diákok esetében érvényesített, a családi pótlék csökkentésére vonatkozó szabályozásnak köszönhetően már fél éven belül jelentősen csökkent az igazolatlan hiányzások száma. A kormányváltáskor 36 jogcímen lehetett valamilyen szociális típusú ellátást igényelni, és erről nem volt egységes nyilvántartás, ugyanakkor év végére ez is elkészülhet – jelezte.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatban Balog Zoltán elmondta: a bekerülők 40 százaléka nem végez 12 félév alatt, ezenkívül a diplomások 20 százaléka olyan munkahelyen dolgozott a végzés után, ahol nem is lett volna szükséges a diploma, további 20 százalék pedig olyan munkahelyen, ahová másik diploma kellene. Elmondta: a Magyarországon végzettek közül sokan elhagyták az országot; a külföldön dolgozó magyarok évente 1,7 milliárd eurót utalnak vissza Magyarországra. A kormány bevezette azt a szabályozást, hogy aki a magyar adófizetők pénzén tanul, annak vagy itt kell munkát vállalnia a végzés után, vagy ha külföldre megy, vissza kell fizetnie képzésének költségeit.
Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kormány még a választások előtt bemutatja demográfiai csomagját, amellyel többek között a lakhatást és a fiatalok egyetem alatti gyermekvállalását támogatja majd.
