Balog Zoltán elmondta, hogy a szociálpolitika területén az volt a kormány célja, hogy minél több embert „kihozzanak” a passzív státuszból és a munka világa felé tereljék őket. A közfoglalkoztatást képzéssel kötötték össze: a bevont 200 ezer ember negyedének – akik még soha nem dolgoztak – képzést adtak, és szakmát is tanulhattak annak érdekében, hogy később több esélyük legyen a munkaerőpiacon.
Elmondta azt is: a több mint 50 órát igazolatlanul hiányzó diákok esetében érvényesített, a családi pótlék csökkentésére vonatkozó szabályozásnak köszönhetően már fél éven belül jelentősen csökkent az igazolatlan hiányzások száma. A kormányváltáskor 36 jogcímen lehetett valamilyen szociális típusú ellátást igényelni, és erről nem volt egységes nyilvántartás, ugyanakkor év végére ez is elkészülhet – jelezte.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatban Balog Zoltán elmondta: a bekerülők 40 százaléka nem végez 12 félév alatt, ezenkívül a diplomások 20 százaléka olyan munkahelyen dolgozott a végzés után, ahol nem is lett volna szükséges a diploma, további 20 százalék pedig olyan munkahelyen, ahová másik diploma kellene. Elmondta: a Magyarországon végzettek közül sokan elhagyták az országot; a külföldön dolgozó magyarok évente 1,7 milliárd eurót utalnak vissza Magyarországra. A kormány bevezette azt a szabályozást, hogy aki a magyar adófizetők pénzén tanul, annak vagy itt kell munkát vállalnia a végzés után, vagy ha külföldre megy, vissza kell fizetnie képzésének költségeit.
Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kormány még a választások előtt bemutatja demográfiai csomagját, amellyel többek között a lakhatást és a fiatalok egyetem alatti gyermekvállalását támogatja majd.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!