Fazekas: Újabb lehetőségek nyílnak meg a sertéságazat szereplői előtt

A nyáron elfogadott sertésstratégia megvalósítása megkezdődött, egyes elemei már működnek.

A sertéságazat jelene és jövője című konferencián Fazekas Sándor az első eredmények egyikének nevezte, hogy várhatóan a jövő héten hungarikummá nyilvánítják a csabai kolbászt. Beszámolt arról, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megkezdte a sertés állatjóléti támogatások első negyedévi részlete, összesen 1,6 milliárd forint átutalását a gazdálkodóknak. A támogatás éves szinten a múlt évi 6 milliárd forinttal szemben az idén 7,2 milliárd forint – emlékeztetett.

Orbán Viktor miniszterelnök ugyanitt arról beszélt, hogy a vidékstratégiának köszönhetően véget ért a küszködés időszaka hazánkban, a magyar föld védelmet élvez.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pedig azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájának szabályozási kereteit a soros magyar elnökség ideje alatt fogadták el, ebben egyértelművé tették, hogy az életképes élelmiszer-termelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a vidéki közösségek és munkahelyek fenntartása, megőrzése az Európai Unió mezőgazdaságának alapja.

Fazekas Sándor megjegyezte: orosz partnere, Nyikolaj Fjodorov, aki ellátogatott az OMÉK-re, magyar húskészítményeket is kóstolt, és elégedett volt. Úgy vélekedett: ez hozzájárulhat ahhoz, hogy az ágazat termékei előtt újabb lehetőségek nyíljanak meg az orosz piacon. A magyar sertéshús és -húskészítmények népszerűsítése érdekében a szaktárca belföldön fogyasztásösztönző reklámkampányt tervez ez év karácsony előtt, illetve jövő húsvétkor. Emellett a magyar termékek jó minőségét garantáló védjegy, a Kiváló minőségű sertéshús védjegy is megszületett, amely szintén alkalmazható marketingeszközként. A tervezett áfacsökkentéssel kapcsolatban elmondta: az őszi adótörvényekkel együtt születik majd döntés erről. Hozzátette: a Miniszterelnökség támogatja azt a VM-álláspontot, amely a szakma részéről is megfogalmazódott, azaz a sertés- és baromfihús, valamint húskészítmények általános forgalmi adójának 5 százalékra mérséklését. Mindez pozitív hatású lehet az ágazat valamennyi szereplőjére.

Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a sertésprogram gyakorlati végrehajtása során igen sokrétű feladatot kell megoldani. Így a lehetőségekhez képest az ágazatot kiemelten próbálta finanszírozni a tárca, például a beruházásokat, de növelték más – például az állatjóléti – támogatások mértékét is, és kamattámogatott hiteleket is biztosítottak az ágazat szereplőinek. Menczel Lászlóné, a Vágóállat Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára az MTI-nek azt mondta, hogy az ágazat helyzetének érdemi javítása terén az első érdemi lépés – „reménysugár” – Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak azon bejelentése volt, hogy lehetséges a sertéshúsok és húskészítmények áfájának csökkentése.

Ez egy utolsó pillanatban jött intézkedés a helyzet javítására, de mindenképpen hathatós, és átfogóan rendezheti az ágazat helyzetét. Mindez a versenyképesség biztosítását és az életben maradást jelenti az ágazat számára – tette hozzá. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) statisztikái szerint a felvásárlási árak idei növekedése meghaladta a 10 százalékot. Ugyanakkor a kereskedelemben a tőkehús ára 3-4 százalékkal csökkent. Mindez azt mutatja, hogy a feldolgozók az alapanyag árának emelkedését átadási áraikban nem tudják érvényesíteni.

Több környező ország kormánya is érdeklődik az új magyar földtörvény iránt. Bitay Márton, az állami földprogramért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek azt mondta, ez nem véletlen, mivel a kormány Európa egyik legszigorúbb földtörvényét alkotta meg, amely kizárja a külföldi és hazai spekulánsok megjelenését a termőföldpiacon. Tájékoztatása szerint a Földet a gazdáknak program keretében hamarosan újabb több ezer termelő kap értesítést arról, hogy sikeresen pályázott.

A magyar kormány 2010 óta kiemelt témaként tekintett a földkérdésre, melynek elemi problémája volt, hogy túlzottan nagy birtokok kerültek egy-egy tulajdonos kezébe. A Vidékfejlesztési Minisztérium először társadalmi vitára bocsátotta a földtörvény tervezetét, majd szakmai szervezetekkel és szakértőkkel egyeztetett. A tárca az ellenzéki pártok véleményét is kikérte a kérdésben.