Fazekas: Újabb lehetőségek nyílnak meg a sertéságazat szereplői előtt

A nyáron elfogadott sertésstratégia megvalósítása megkezdődött, egyes elemei már működnek.

Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a sertésprogram gyakorlati végrehajtása során igen sokrétű feladatot kell megoldani. Így a lehetőségekhez képest az ágazatot kiemelten próbálta finanszírozni a tárca, például a beruházásokat, de növelték más – például az állatjóléti – támogatások mértékét is, és kamattámogatott hiteleket is biztosítottak az ágazat szereplőinek. Menczel Lászlóné, a Vágóállat Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára az MTI-nek azt mondta, hogy az ágazat helyzetének érdemi javítása terén az első érdemi lépés – „reménysugár” – Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak azon bejelentése volt, hogy lehetséges a sertéshúsok és húskészítmények áfájának csökkentése.

Ez egy utolsó pillanatban jött intézkedés a helyzet javítására, de mindenképpen hathatós, és átfogóan rendezheti az ágazat helyzetét. Mindez a versenyképesség biztosítását és az életben maradást jelenti az ágazat számára – tette hozzá. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) statisztikái szerint a felvásárlási árak idei növekedése meghaladta a 10 százalékot. Ugyanakkor a kereskedelemben a tőkehús ára 3-4 százalékkal csökkent. Mindez azt mutatja, hogy a feldolgozók az alapanyag árának emelkedését átadási áraikban nem tudják érvényesíteni.

Több környező ország kormánya is érdeklődik az új magyar földtörvény iránt. Bitay Márton, az állami földprogramért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek azt mondta, ez nem véletlen, mivel a kormány Európa egyik legszigorúbb földtörvényét alkotta meg, amely kizárja a külföldi és hazai spekulánsok megjelenését a termőföldpiacon. Tájékoztatása szerint a Földet a gazdáknak program keretében hamarosan újabb több ezer termelő kap értesítést arról, hogy sikeresen pályázott.

A magyar kormány 2010 óta kiemelt témaként tekintett a földkérdésre, melynek elemi problémája volt, hogy túlzottan nagy birtokok kerültek egy-egy tulajdonos kezébe. A Vidékfejlesztési Minisztérium először társadalmi vitára bocsátotta a földtörvény tervezetét, majd szakmai szervezetekkel és szakértőkkel egyeztetett. A tárca az ellenzéki pártok véleményét is kikérte a kérdésben.