A vasárnapi referendumon a szavazatok 99,5 százalékának feldolgozása alapján 50,9 százalék támogatta a visszavételt. A mi Hamburgunk, a mi hálózatunk nevű kezdeményezés annak ellenére is keresztülvitte akaratát, hogy a városvezetés és a konzervatív (CDU), szociáldemokrata (SPD) és szabaddemokrata (FDP) önkormányzati frakció egyaránt ellenzi a hálózatok visszavásárlását.
A városnak jelenleg 25,1 százalékos tulajdonrésze van a hálózatokban, a többi két nagy konszern, a svéd Vattenfall és a német E.ON tulajdonában van. Olaf Scholz (SPD) hamburgi polgármester a népszavazás előtt figyelmeztetett: a visszavásárlásról szóló döntéssel több éves pereskedés kezdődne.
A népszavazás eredményét a városi tanács magára nézve kötelezőnek ismeri el – mondta a polgármester. Hamburgnak ezért most alapítania kell egy hálózatüzemeltető társaságot, amely elindulhat az áramhálózat üzemeltetésére kiírandó következő koncessziós pályázaton.
A kormányváltás óta Magyarországon már több külföldi kézben lévő szolgáltató önkormányzati kézbe került, így a pécsi és a budapesti vízmű is. A kormány pedig azon dolgozik, hogy nonprofittá alakítsa a közműszolgáltatásokat.
Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában közölte azt is, hogy folyamatosan tárgyalnak hat-hét nagyon komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról, állami kézbe vételéről. Konkrét vállalatneveket említése nélkül úgy fogalmazott: „a vízműveknél is ez a helyzet és a szemétszolgáltatásnál is”. A kormányfő szavai szerint ha megmarad a társadalmi támogatottság, egy-két év múlva közösségi tulajdonban lévő közszolgáltatási rendszer működhet Magyarországon.
Giró-Szász András kormányszóvivő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nincs szó a közműcégek államosításáról vagy kisajátításáról, az állam megfontolja az egyes szolgáltatóknak a tulajdonuk értékesítésére tett ajánlatát.
