A miniszteri biztos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy míg a kormányváltás előtti évben 1 millió 725 ezer nő dolgozott a 15-64 éves korosztályból, ami 49,9 százalékos foglalkoztatási rátának felelt meg, addig 2012-ben már 1 millió 782 ezer nő volt foglalkoztatott, és az így adódó 52,1 százalékos foglalkoztatási ráta húszéves csúcsot jelentett.
A kormány a korszerű, rugalmas munkajogi szabályozás, az új munka törvénykönyve megalkotásával, egy korszerű gyermekgondozási ellátási rendszer, a rugalmas gyed bevezetésével, valamint egy hatékony adórendszer kialakításával is segítette ezt a folyamatot – mondta Szalai Piroska.
Ismét nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, 2012 azonos időszakához képest 57,4 ezer fővel dolgoztak többen 2013 augusztus–októberi időszakában – közölte szerdán a KSH. A foglalkoztatottak teljes létszáma újra csúcspontot ért el 3 millió 992 ezer fővel.
Hozzátette, hogy a családbarát, rugalmas munkavégzési formák elterjedése nélkül elérhetetlenek az unió 2020-as céljai is, és a kormány által meghirdetett azon cél is, hogy az évtized végéig egymillió új munkahely jön létre Magyarországon.
A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy 2014. január elsejétől gyed mellett is dolgozhatnak a kisgyermekes édesanyák, és kiemelte azt is, hogy a családi adókedvezményt 2012-ben 591 ezer nő vette igénybe, ami átlagosan nettó 150 ezer forint megtakarítás a gyermekes anyáknak.
Szalai Piroska hozzáfűzte, hogy a női foglalkoztatás bővülésében a munkahelyvédelmi akció is segített: az akcióterv keretében 348 ezer női munkavállaló után vették igénybe a kedvezményeket a munkáltatók, közülük több mint 30 ezer gyesről, gyedről visszatérő anyuka volt.
A foglalkoztatási adatokkal kapcsolatban a miniszteri biztos elmondta: 2009-ben a nőknek mindössze 3,6 százaléka volt részmunkaidős, 46,4 százalék pedig teljes munkaidős, ezzel Magyarország elmaradt az uniós átlagtól: az EU-ban 60 százalékot megközelítő foglalkoztatási ráta mellett a nők 18 százaléka volt részmunkaidős. 2012-ben ezzel szemben már 4,8 százalékra nőtt a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya, a teljes munkaidőben dolgozóké pedig 47,3 százalékra.