Komolyabb nézeteltérés az MNB monetáris tanácsán (MT) belül nincs, egyedül a csökkentés mértékében merült fel különbség a jegybankárok között − mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Pleschinger Gyula. Ő a tanács egyetlen tagja, aki az utolsó három kamatdöntésnél megszavazott húsz bázispont helyett csupán tíz bázispontos csökkentés mellett volt, mondván: ezzel erőteljesebben üzenhették volna a piacnak, hogy óvatosabb pályára állt a jegybanki politika.
Pleschinger Gyula a gazdasági napilapnak elmondta, hogy a monetáris tanács ülésein minden külső és belső kockázatot számba vesznek és egyetértés van közöttük abban, hogy „az ország makrogazdasági mutatói sokat javultak, inflációs veszély nincs, kezdünk kilábalni a válságból”. Szerinte az eltérés a kockázatok súlyozásában van.
Kiemelte, hogy a jegybank elemzései szerint az ország kockázati megítélése, az árfolyam és a hozamok alakulása „80-90 százalékban a külső tényezőktől függ, az országspecifikus jellemzők egyelőre még keveset nyomnak a latban”.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 20 bázisponttal 3,2 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa.
Pleschinger azért javasolt kisebb mértékű kamatcsökkentést, mert szerinte „ezzel nagyobb hangsúlyt tudnánk adni annak a júliusban kiadott közleménynek, miszerint az MT a 25 bázispontos csökkentések után óvatosabb kamatpolitikára áll át”. Úgy véli, hogy a tíz bázispontos csökkentés sokkal határozottabb állásfoglalást jelentene.
A szakember kiemelte, biztató, hogy „az Európai Bizottság már elfogadta a számainkat, és a Nemzetközi Valutaalapnál is lassan jó irányba változik a megítélésünk”. Szólt arról is, hogy néhány országban „a magyar gazdaságpolitika bizonyos elemeit átvették”. Pleschinger a lengyel nyugdíjreformot, valamint a cseh és a brit rezsicsökkentést hozta példaként. „Nemrégiben a V6-ok megállapodtak abban, hogy a közüzemi díjak kezelésénél egyeztetik a stratégiájukat” – tette hozzá, kiemelve, hogy „kezdik megérteni, mi zajlik itt”.
„Az idő igazolja majd, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések hosszú távon fenntarthatóak, a növekedés, az adósságcsökkentés folytatódik, a költségvetési hiány kordában tartható, a finanszírozásunk − akár a külső, akár a belső piacot nézzük − biztonságos” – mondta a szakértő. Pleschinger úgy véli, hogy ezek az üzenetek előbb vagy utóbb eljutnak a hitelminősítőkhöz is. „Ennek nyomán változhat Magyarország besorolása. A mutatók alapján már most is befektetésre ajánlott kategóriában kellene legyen az ország” – húzta alá.
