A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szénbányászati klaszter alapító dokumentumának aláírása előtt Fónagy János újságíróknak úgy fogalmazott: a kormány energiastratégiai programja számol a magyarországi ásványkinccsel, ezen belül a szénnel. Mint mondta, becslések szerint több tízmillió tonnára tehető az ország szénvagyona.
Szólt arról, hogy a Miskolci Egyetemen a felsőfokú bányászképzés soha nem szűnt meg, ugyanakkor a középfokú képzés területén „komoly a tennivaló”, vájárnak jelenleg két helyen tanulhatnak a fiatalok az országban.
A bányászat újraindítására a munkaerő lényegében „jelenleg is rendelkezésre áll”, a kormányzat szándéka pedig adott – tette hozzá, megjegyezve: a két évszázadra visszatekintő magyar szénbányászat újraindítása megkezdődött.
Fónagy János azt is elmondta, hogy a cél a meglévő szénvagyon hasznosítása, ám nemcsak tüzelőanyagként, hanem az úgynevezett tisztaszén-program alapján vegyipari alapanyagként is.
A szénbányászat újrakezdése a foglalkoztatást is bővítheti, ami különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fontos – tette hozzá.
Riz Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke arról szólt, hogy a szenet a kilencvenes években az akkor olcsóbb és környezetbarátabb földgáz kiszorította az energiapiacról, ahogy a lakossági fogyasztásból is. Az iparág összeomlása több tízezer munkahely megszüntetésével járt.
Elmondta azt is, hogy a megyei közgyűlés fontos feladatának tekinti a megyében lévő, mintegy 150-200 évre elegendő szénvagyon hasznosítását azért is, mert az elmúlt években a világgazdaság energiaigénye és az energiatermelés technológiái jelentősen átalakultak.
A megyei szénbányászati klaszterben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Miskolci Egyetem, a Magyarországi Bányásztelepülések Országos Szövetsége és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület működik együtt.
