A miniszter rámutatott: az exportélénkítési hitelprogram céljai között szerepel a magyar exportszektor, kiemelten a kkv szektor versenyképességének erősítése, az exportcélú beruházások, és ezen keresztül a munkahelyteremtés ösztönzése, a magyar kkv-k exportpiaci pozíciójának javítása, és egyebek mellett a hazai beszállítói tevékenységük finanszírozási hátterének megerősítése.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az EHP egyes konstrukcióihoz csatlakozó hitelintézeti kör lefedi a hazai kereskedelmi bankrendszer 90 százalékát, és egyben hozzájárul ahhoz, hogy bővüljön a bankok hitelezési képessége.
Varga Mihály szerint a konstrukció sikerét mutatja, hogy a kereskedelmi bankok érdekeltségét fenntartva sikerült az általuk felszámított kockázati kamatfelárat kedvező szinten tartani, 2013-ban ez átlagosan 2 százalék volt, így az Eximbank által nyújtott kedvezmény végső soron az exportálóknál csapódik le.
Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az EHP hitelkerete folyamatosan emelkedik. Sikerét is az mutatja, hogy a 2012-ben 150 millió euróval induló program keretét a növekvő igények miatt egymilliárd euróra kellett emelni. Hangsúlyozta azt is, hogy a hitelkeret emelésének gyakorlatilag nincs felső korlátja.
Arról is szólt, hogy az Eximbank 3 különböző konstrukció keretében már gyakorlatilag 1000 milliárd forinttal segíti a hazai, exportban résztvevő vállalkozásokat. A két éven túli hitelkeretet azok a kis és közepes cégek vehetik majd igénybe a kereskedelmi bankokon keresztül, amelyek éves árbevétele nem haladja meg a 15 milliárd forintot.
Nátrán Roland rámutatott, hogy az EHP-n kívül további új termékekkel bővíti az exportösztönzés lehetőségét az Eximbank, így új lehetőségként idén elindult az exportcélú lízing, és hamarosan elindítják az exportcélú faktoring lehetőségét is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!