Szijjártó Péter kiemelte: a megállapodás révén a magyar cégek versenyelőnybe kerülnek a fehérorosz piacon, ugyanis azok a vevők, amelyek magyar terméket és szolgáltatást vásárolnak, egyúttal az Eximbank kedvezményes finanszírozásában is részesülnek.
A külügyi és külgazdasági államtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaságban tavaly végrehajtott növekedési fordulat megvalósításában, és a tartós növekedési pályára való állásban fontos szerepet játszott a keleti nyitás politikája, ebben is a FÁK-államokkal való külkereskedelem bővítése.
Szijjártó Péter a Fehéroroszországgal folytatott kereskedelemről elmondta: a kétoldalú külkereskedelmi forgalom a korábbi intenzív fejlődést követően a gazdasági-pénzügyi válság miatt 2009-ben jelentős törést szenvedett, az áruforgalom értéke az előző évi szinthez viszonyított mintegy 30 százalékos csökkenés után 266,5 millió dollárt esett vissza. A két ország közötti összforgalom 2012-ig folyamatosan csökkent, így a 2008. évi rekordértékhez viszonyítva 2012-ben annak mindössze annak 60 százalékát, 232,8 millió dollárt ért el – tette hozzá.
Kiemelte: 2013-ban több mint 7 százalékos növekedés mellett a kétoldalú külkereskedelmi forgalom közel 250 millió dollárt ért el. A magyar export mintegy 14 százalékos bővüléssel 181,42 millió dollárt tett ki, az import 6,9 százalékos csökkenéssel 68,52 millió dollárra esett vissza.
Elmondta: a Fehéroroszországba irányuló magyar export döntő részét, több mint 60 százalékát a feldolgozott termékek teszik ki, amelyeken belül a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek a legfontosabbak (ezek adják az exportunk 40,5 százalékát). Jelentős arányt képviselnek a gépek és szállítóeszközök is, 27 százalékkal – ismertette az államtitkár.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a Fehéroroszországból érkező import szerkezete az elmúlt évek során átrendeződött. A gépek és szállítóeszközök részaránya 2013-ban a teljes behozatal közel felét adta, 49,6 százalékot; ez 33,99 millió dollárt jelentett, ami a tavalyelőtti év azonos időszakához viszonyítva ez 50 százalékos bővülést mutat. Ezen belül a speciális szakipari gépek (29,0 millió dollár) emelkednek ki. A 30 százalékos részaránnyal bíró feldolgozott termékek közül a műtrágya (7,5 millió dollár) súlya magas.
Elmondta: 2014 januárjában a magyar-fehérorosz kereskedelmi forgalom volumene a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján összesen 16,98 millió dollárt tett ki, ami 35 százalékos növekedést jelez az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a magyar kormány a fehérorosz kormánnyal ez év február végén megkezdte az egyeztetéseket a beruházásvédelmi megállapodás aláírásáról is, az Európai Bizottság engedélyével. Hozzáfűzte: az a kormány egyértelmű tapasztalata, hogy azokkal az országokkal ugrásszerűen megnő a magyar vállalatok által generált kereskedelmi forgalom, amelyekkel Magyarország beruházásvédelmi egyezményt köt.
Kiemelte: a fehérorosz kormány feloldotta a magyar szarvasmarha-importra vonatkozó eddigi tilalmat, így április végén megindul a magyar szarvasmarha-export Fehéroroszország irányába.
Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója hangsúlyozta: a fehérorosz gazdaság a nyitottságát tekintve hasonló a magyarhoz, hiszen Fehéroroszország rendkívül jelentős export-import-volumennel rendelkezik, ennek összege meghaladja évente az 50 milliárd dollárt. Az Eximbank és a fehérorosz bank által most kötött megállapodás azt célozza, hogy ebből az export-import-volumenből minél nagyobb rész valósuljon meg Magyarország és Fehéroroszország között – mondta Nátrán Roland. A megállapodást a fehérorosz fejlesztési bank részéről Uladzimir Drahun elnökhelyettes írta alá.
