Számos fejlesztési javaslat érkezett cukorgyárak létesítésére a Földművelésügyi Minisztériumhoz a közelmúltban. Ezek között az abádszalóki zöldmezős beruházási tervről is tudomást szerzett a tárca – közölte megkeresésünkre a minisztérium. Korábban Kovács Mihály, a település polgármestere arról számolt be, hogy valóban léteznek elképzelések a cukorgyár felépítésére. Ezeknek szerinte az adhat alapot, hogy a térségben korábban sokan foglalkoztak cukorrépa- termesztéssel. Mint a Szoljon.hu portálnak elmondta, a vasútállomás közelében, Abádszalók és Pusztataksony között, zöldmezős beruházással épülhetne meg a cukorgyár, mintegy 80-100 milliárd forintos fejlesztés eredményeként. Az alapanyagot jelentő cukorrépát nyolcezer hektáron termesztenék, ehhez rendkívül kedvezők a feltételek. A közelben folyik ugyanis a Nyugati-főcsatorna, de iparvágány is rendelkezésre áll, így a szállítás is megoldott lehet.
A minisztérium szerint az építési tervek megvalósíthatósága igen sok tényező függvénye. Magyarország 105,4 ezer tonna cukorkvótáját – ennél a mennyiségnél az uniós szabályok szerint nem állíthatunk elő többet – az egyetlen jelenleg működő cukorgyár teljes mértékben kihasználja. Ennek ismeretében a hazai gyártási kapacitás bővítésére, illetve új gyár beindítására reális esély a kvótarendszer megszűnés után, 2017 októbere után mutatkozik. A minisztérium szakértői kiemelték ugyanakkor, hogy a kvótarendszer megszűnése csak az egyik feltétele a fejlesztések sikeres elindításának.
Egy zöldmezős beruházás tervezésénél egyebek mellett fontos és pozitív körülmény lehet a nyereséges cukorrépa-termesztésre alkalmas termőterületek közelsége, de a helyszín infrastrukturális adottságai sem lényegtelenek. A termelési hatékonyság fokozása ráadásul az ágazat minden szintjén nélkülözhetetlen, különösen lényeges szempont a termőterületek öntözhetősége, valamint a tervezett feldolgozóüzem gazdaságos méretének kiválasztása. Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy egy majdani cukorgyár versenyképességét döntően befolyásolhatják az uniós cukorágazat 2017 után kialakuló alapanyag- és végtermék-árszintjei, ez pedig igen összetett kérdéskör.
A tárca szerint mindezek függvényében a konkrét beruházási terv megvalósítása csak akkor indítható el, ha figyelünk az aktuális piaci folyamatokra, a termesztés és a feldolgozás gazdaságossági mutatóira. Ezek mellett természetesen elengedhetetlen feltétel a megfelelő hátterű befektető személye.
A teljes cikket a szerdai Magyar Nemzetben olvashatja.
