A sajtónyilatkozatokat megelőzően a két kormányfő az Országházban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: keresni kell azokat a területeket, ahol az együttműködés mindkét ország előnyére válik. Példaként említette a mezőgazdaságot, az energetikát, a tudomány és technológia területét, valamint a gyógyszeripart. A tárgyaláson – közölte – áttekintették a világgazdasági helyzetet, és örömmel fogadta, hogy a kazah miniszterelnök véleménye a világ átalakulásáról „nagyon közel esik ahhoz, amit mi, magyarok gondolunk”.
A magyar álláspont az, hogy a világ gyökeres és gyors átalakulásban van, ami leglátványosabban a világgazdaságban érezhető – fejtette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy Magyarország szeretne a változások nyertese lenni. Szavai szerint a világgazdasági átalakulások „a tehetséges országok és népek előtt komoly lehetőségeket nyitnak ki”. A régi receptek ugyanis ilyenkor érvényüket vesztik, előnyt pedig az innovatív, gyors és bátor gondolkodás jelent – mondta, hozzátéve, hogy az az igazi kockázat, ha egy ország nem innovatív és nem bátor.
Orbán Viktor arra kérte Maszimovot, adja át jókívánságait és nagyrabecsülését Nurszultan Nazarbajev kazah államfőnek. A magyar kormányfő fantasztikusnak nevezte Kazahsztán elmúlt 15-20 évben elért eredményeit, megjegyezve, hogy az ország világgazdasági és világpolitikai súlya, jelentősége évről évre nőni fog. Gratulált egyúttal Maszimovnak ahhoz, hogy Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország a múlt héten – Eurázsiai Gazdasági Uniónak nevezett – kereskedelmi uniót alakított, amely Orbán Viktor szerint fontos szereplője lesz a világgazdaságnak a következő évtizedekben.
„Magyarország ezt egy pozitív világgazdasági fejleménynek tekinti. Mi nem szeretnénk kimaradni ebből a lehetőségből. Magyarország a nyugati integrálódás munkáját elvégezte. Nyugati integráció és keleti nyitás együtt tehet bennünket sikeressé” – fejtette ki a miniszterelnök, aki szavait azzal zárta, hogy bízik a széles, erős, komoly üzleti előnyökkel kecsegtető kazah-magyar együttműködésben. Karim Maszimov nyilatkozatában azt közölte: országa készen áll arra, hogy hídszerepet töltsön be fontos partnere, Magyarország és a közép-ázsiai államok között.
„Nagyon örülünk, hogy Magyarország a közép- és kelet-európai országok közül elsőként alakította ki a stratégiai kapcsolatokat országunkkal” – mondta a kazah kormányfő, aki szintén kiemelte a mezőgazdaságot és az energetikát az együttműködés lehetséges területei közül, továbbá megemlítette még az egészségügyet, a logisztikát és a turizmust. A magyar üzletembereket egyúttal minél több kétoldalú projekt megvalósítására biztatta.
A két miniszterelnök stratégiai partnerségi nyilatkozata mellett a magyar és a kazah fél több kétoldalú megállapodást is aláírt. Matolcsy György jegybankelnök és kazah kollégája például a két nemzeti bank közötti, a személyi állomány továbbképzéséről szóló együttműködési megállapodást szignált. Megegyezés született továbbá a két kormány tagjai között az elítéltek szállításáról, az engedély nélkül tartózkodók visszafogadásáról, szándéknyilatkozatot kötöttek a turisztikai együttműködésről, és létrejött egy megállapodás egy közös befektetési alap létrehozásáról is.
Berényi János, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke és magyarországi cégek elöljárói találkoztak Karim Maszimovval, a Kazah Köztársaság miniszterelnökével a HITA által szervezett Magyar–Kazah gazdasági kerekasztal-beszélgetésen, a találkozó célja a két ország közötti gazdasági és üzleti együttműködés erősítése volt – közölte a HITA az MTI-vel kedden. A tájékoztatás szerint kedden a mezőgazdaság, a járműipar, a gyógyszeripar, illetve a vízgazdálkodás területéről érkezett, a magyar–kazah üzleti kapcsolatok fejlesztésében érdekelt innovatív magyar vállalatok mutatkozhattak be a Kazah Köztársaság miniszterelnökének és a kazah kormány több tagjának. A HITA elnöke által megnyitott esemény egyedülálló lehetőséget biztosított a magyar vállalatoknak arra, hogy a legmagasabb szinten ismertessék Kazahsztánt érintő üzleti elképzeléseiket.
A fórumot az elmúlt években a két ország képviselőinek számos hivatalos találkozója előzte meg, amelyek közül kiemelkedett Orbán Viktor miniszterelnök 2012-ben tett hivatalos kazahsztáni látogatása, amelyhez kapcsolódóan a HITA 47 magyar cég részvételével üzleti delegációt is szervezett. A közlemény emlékeztet: a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében hétfőn immár negyedik ülését tartotta a Magyar–Kazah Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság.
A magyar kormány a keleti nyitás politikájában kiemelt szerepet szán a 2013-ban 6 százalékos GDP-növekedést elérő Kazahsztánnak. A kazah vezetés minden korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosít a külföldi befektetőknek, és kiemelt figyelmet fordít az innovatív technológiákra, annak érdekében, hogy az ország 2050-ig a világ 30 legfejlettebb állama közé kerülhessen.
Magyarország és Kazahsztán között a kereskedelmi forgalom folyamatosan bővül, 2013-ban az előző évhez viszonyítva a magyar – elsősorban gyógyszeripari – export 34 százalékkal növekedett. Legnagyobb magyar beruházóként jelenleg a Mol Nyrt. folytat tevékenységet Kazahsztánban, az együttműködés szélesítése azonban többek között a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az energetika, az építőipar és a környezetvédelem területén is várható – olvasható a közleményben.
