Tovább száguld a kereskedelem

Júniusban a kivitel 6,0, a behozatal 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit euróban számolva.

KG
2014. 09. 02. 8:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kereskedelmi mérlegtöbblet júniusban 584 millió eurót tett ki, 79 millióval többet, mint a múlt év azonos hónapjában.

Az augusztus 7-én közölt első becslésében a KSH még 4,5 százalékos export- és 3,8 százalékos importnövekedést jelentett az euróban számolt adatok alapján, de nagyobb, 610 millió eurós mérlegtöbbletről adott hírt.
Az első fél évben 4,4 százalékkal haladta meg az euróban mért export az egy évvel korábbit, míg az import 4,3 százalékkal nőtt, az így kialakult 3,284 milliárd euró exporttöbblet 187 millió euróval nagyobb az egy évvel korábbinál annak ellenére, hogy a hat hónapból háromban – márciusban, áprilisban és májusban – a behozatal éves növekedési üteme nagyobb volt, mint az exporté.

A korrigált júniusi adat a féléves számokat is javította az előzetesen jelzett 4,2 százalékos export- és 3,9 százalékos importnövekedéshez képest.

 

 

Az első fél évben az import forintban mért árai 0,3 százalékkal csökkentek, az exportárak 0,1 százalékkal emelkedtek, azaz a cserearányok 0,4 százalékkal javultak. A múlt év első feléhez képest a forint az euróval szemben 3,7 százalékkal leértékelődött, míg a dollárral szemben 0,7 százalékkal erősödött.

A KSH megjegyezte, hogy a külkereskedelmi forgalom volumenét tekintve exportban a második, míg importban az első negyedév mutatott erőteljesebb dinamikát. Kivitelben a legnagyobb súlyt képviselő közúti járművek mutatta a legnagyobb, másfélszeres volumennövekedést a személyautók világpiaci keresleti növekedésének köszönhetően – közölte a KSH. Az alkatrészek és tartozékok importja ehhez kapcsolódóan harmadával nőtt a múlt év azonos időszakával összevetve – emelte ki jelentésében a hivatal.

A közúti járművek exportja 42,3 százalékkal haladta meg euróban a tavaly első félévit, míg az import 30,0 százalékkal nőtt. Euróban a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportja 5,9 százalékos exportnövekedést regisztrált, a feldolgozott termékek kivitele 3,6 százalékkal, az élelmiszereké 3,3 százalékkal nőtt.

Behozatalban az élelmiszerek 7,3 százalékos importnövekedése mutatta a legnagyobb emelkedést, míg az energiahordozók importja 4,2 százalékkal elmaradt a tavaly első félévitől, miközben a forintárak 4,7 százalékkal estek. A villamos energia importja euróban 8,9 százalékkal nőtt, a gáz behozatala euróban 5,3, a kőolaj és olajtermékek behozatala 5,7 százalékkal elmaradt a tavalyitól, a szén- és kokszimport 16,7 százalékkal esett.
Az év első felében az export 79, az import 75 százaléka bonyolódott le a többi EU-tagállammal, a kiviteli többlet 632 millióval 4,329 milliárd euróra csökkent a múlt év első feléhez képest, mert az import 10,3 százalékos növekedési üteme euróban jóval meghaladta az export 6,7 százalékos mértékét. Az EU-n kívüli országok relációjában viszont 818 millió euróval, 1,045 millióra csökkent a deficit.

A statisztikai hivatal most jelentette a tavalyi külkereskedelmi termékforgalom felülvizsgált adatait is, miszerint az export 425 millióval kevesebb, az import 29 millió euróval nagyobb lett a korábban ismertnél. Ennek megfelelően a tavalyi kereskedelmi mérlegtöbblet 453 millió euróval kisebb, 6,555 milliárd euró lett.

Jelentősen felülvizsgálta a külkereskedelmi egyenleget a statisztikai hivatal az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik egyetértettek abban, hogy kisebb lehet a külkereskedelmi mérleg többlete idén. Az ING Bank szerint 5,4 milliárd euróra, az Erste Bank szerint pedig 6,85 milliárd euróra süllyedhet az aktívum.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője rámutatott: jellemzően az importra vonatkozó statisztikákat emelte meg a KSH, ami összhangban áll a belső kereslet élénkülésével. A külkereskedelmi egyenleg lassú romlása várható, így az aktívum az idei évben 5,4 milliárd euróra süllyedhet – tette hozzá. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint az adatokból az is látszik, hogy a legnagyobb visszaesést az orosz, illetve az ukrán export mutatta, 20, illetve 15 százalékkal. Jelentősen felülvizsgálta az eddigi adatokat a statisztikai hivatal, az első fél évben 300 millió euróval lett kisebb a mérlegtöbblet, a tavalyiban pedig 453 millió euróval, ami nem kis összeg – mondta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.