Kiemelte: az elszámolás során a tehercsökkenés arányosan igazodik az elmúlt 6 év tehernövekedéséhez. Akinek a havi törlesztőrészlete az átlagnál jobban emelkedett, az most az átlagnál nagyobb, 25-40 százalékos csökkentésben részesül. Akinek viszont az átlagnál kevésbé emelkedett a törlesztőrészlete, annak a tehercsökkenése várhatóan 5-25 százalék között lesz.
Kovács Levente szerint azok járnak majd a legjobban, akik korábban megfogadták a kormány és a bankszövetség tanácsát és beléptek az árfolyamgátba, illetve folyamatosan és rendben törlesztettek.
Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi területének igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB mindvégig felügyeli az elszámolás folyamatát, az érintett ügyfeleket pedig folyamatosan tájékoztatja.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke elmondta: január elsejétől bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészletek számítására vonatkozó szabályozást és ugyanettől a hónaptól fix árfolyamon számítják majd ki a törlesztőrészleteket. Jövő év február elsején életbe lép a fair banki törvény és az elszámolás, valamint a forintosításnál is ez a dátum számít fordulónapnak.
Kiemelte: a devizahitelek esetében március 1-től április végéig kapják meg az ügyfelek az elszámolási igazolásokat, ettől számítva pedig 30 napjuk lesz arra, hogy jelezzék, megfelelnek-e azon feltételeknek, amelyek alapján mentesülhetnek a forintosítás alól, melynek határideje 2015 május elseje.
A forinthiteleknél a fordulónap június 30. – ez esetben a tájékoztatást az ügyfelek nyáron kapják meg, míg a kamat októbertől változik majd.
Becsei András hangsúlyozta: háromféle módon történhet az elszámolás. Alapesetben a fennálló tőketartozást csökkentik, a már megszűnt hitelszerződéseknél az elszámolási összeget visszautalják, illetve a késedelmes törlesztőknél az elszámolás során először a késedelmes összeget levonják a visszautalandó pénzből.
Elmondta, hogy a nem teljesítő hitelek esetében – ha a banki könyvekben van a hitel – sor kerülhet az elszámolásra és a forintosításra. Ha a követelés már követeléskezelőnél van, akkor a követeléskezelőtől kell kérni az elszámolást. A bankszövetség továbbra is fenntartja javaslatát, miszerint a Nemzeti Eszközkezelő kvótáját meg kellene duplázni azoknak a devizahiteleseknek az érdekében, akik számára az elszámolás és a forintosítás már nem segít abban, hogy visszatérhessenek a „normál” fizető hitelesek közé.
A tájékoztatón elhangzott: az árfolyamgátas ügyfeleknél a januárban esedékes törlesztőrészletet fixálják, és ez az összeg marad fenn az eredeti árfolyamgát-konstrukció végéig. Az esetleges többlet továbbra is a gyűjtőszámlára kerül, és innen „küldik vissza” a 60 hónap leteltével a tőkeszámlára. Ekkor életbe lép az, hogy az így megemelkedő törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint az eredeti törlesztés 115 százaléka – ha ez nem valósulhat meg, a futamidő hosszabbodik.
