A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays elemzői csütörtökön ismertetett helyzetértékelésükben közölték: megítélésük szerint most nagyobb a valószínűsége a grexitnek, vagyis Görögország távozásának az euróövezetből, mint 2012-ben, az akkori görög adósságválság mélypontján, mivel a görög kormány és a többi valutauniós ország nézetei alapvetően eltérnek számos kérdésben.
A ház számításai szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta – az EU és az IMF előző görög segélyprogramjában megfogalmazott 120 százalék helyett – még 2020-ban is 170 százalék környékén jár majd, és 2030-ban sem lesz kevesebb 135 százaléknál.
A Barclays londoni elemzőinek becslése szerint a GDP-arányos görög államadósság-ráta még akkor is 150 százalék felett lenne 2020-ban, ha Görögország hivatalos hitelezői 20 évi moratóriumot hirdetnének a velük szemben fennálló görög államadósság kamattörlesztési kötelezettségeire.
A ház szerint Görögország kényszerű távozását az euróövezetből okozhatja „likviditási baleset”, vagyis az, ha a már most is ütemes betétkivonás a bankok elleni betétesi rohammá fajul. Ebben az esetben a görög kormánynak minden bizonnyal valamilyen formájú tőkekorlátozást kellene bevezetnie.
A Barclays elemzői azt sem zárják ki, hogy ha továbbra sem sikerül megegyezésre jutni a görög kormánnyal, akkor az Eurócsoport dönt úgy, hogy kizárja Görögországot. Erre ugyan jelenleg nincsenek kidolgozott jogi formulák, de „ez a helyzet megváltozhat”.
A cég londoni elemzői szerit ha Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, az ezzel járó görög törlesztési csőd közvetlen költségei „kezelhetőnek tűnnek”. A ház adatai szerint az euróövezeti kormányok kitettsége a görög szuverén adósságnak hozzávetőleg 330 milliárd euró.
A Barclays elemzői szerint az a veszély sem fenyegetne – 2012-vel ellentétben –, hogy az esetleges görög távozás nyomán az egész euróövezet szétesne, mivel azóta számos pénzügyi „tűzfal” épült ki a járványhatások megfékezésére.
Mégis, a grexit alapvetően megváltoztatná a valutaunió jellegét, mivel kiderülne, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből, és ez a precedens problémákat okozhat, ha egy újabb euróövezeti ország kerül pénzügyi vagy költségvetési bajba – hangsúlyozzák csütörtöki helyzetértékelésükben a Barclays elemzői.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics csütörtöki tanulmánya szerint ha a jövő héten nem sikerül egyezségre jutni a hivatalos hitelezőkkel, a görög kormány számára lenne még néhány lehetőség az azonnali katasztrófa elkerülésére. A közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat folyósíthatja például fizetési ígérvények formájában, és az ezzel felszabaduló készpénzt használhatja adósságkötelezettségeinek törlesztésére.
A ház szerint azonban gazdasági káoszhoz vezethet, ha a közalkalmazottak nem hisznek e váltószerű ígérvények teljesítésében, és megtagadják a munkát, vagy éppen zavargások törnek ki.
Ha a lakosság el is fogadná ezeket az ígérvényeket pénzhelyettesítőként, ezt a módszert akkor is csak igen rövid ideig lehetne alkalmazni, mivel akik így kapják jövedelmüket, hamarosan adójukat is csak ezekkel tudnák befizetni. Mivel a görög kormány külföldi hitelezői ilyen ígérvényeket nem fogadnának el törlesztés gyanánt, ez a módszer törlesztési csődhöz vezetne – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint mindemellett ez olyan párhuzamos valuta bevezetését is jelentené, amelynek értékét a piac kevesebbre tartaná a „normál” euróénál, és ez már gyakorlatilag egyet jelentene Görögország euróövezeti tagságának megszűnésével.
Ráadásul a görög kormány tőkekorlátozások bevezetésére is kényszerülhet, de ezzel a módszerrel sem garantálható a görög bankrendszer megmentése.
A Capital Economics londoni elemzői szerint mindezek alapján az a veszély fenyeget, hogy a görög gazdaság felszínen tartását célzó bármilyen sürgősségi intézkedés éppen olyan folyamatokat hozna mozgásba, amelyek végső soron kiterelnék Görögországot az euróövezetből.
