Az EBRD a csütörtöki jelentésben a magyar gazdaságról megállapítja, hogy bár valószínűleg folytatódik a növekedési ütem lassulása – a bank jövőre 2,3 százalékos GDP-bővülést vár Magyarországon –, az idei és a jövő évi növekedés 2,5 százalékot közelítő átlaga azonban még mindig „tiszteletre méltó”.
A tavaly érvényesült átmeneti hatások – köztük az EU-források gyors szétosztása – most már nem gyakorolnak növekedési hajtóerőt, a foglalkoztatottság folytatódó bővülése és a reálbérek erőteljes emelkedése ugyanakkor segíti a hazai fogyasztás növekedését – áll az EBRD csütörtöki elemzésében.
Az EBRD becslése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kiterjesztett növekedési hitelprogramja a hazai össztermék 3 százalékával megegyező értékű finanszírozáshoz juttatja a magyar vállalati szektort.
Az EBRD Oroszországban mély és jövőre is áthúzódó recessziót vár, elsősorban a nyugati szankciók és az alacsony olajárak miatt, amelyek az elemzés szerint súlyosan érintették az egyébként is mélyen gyökerező szerkezeti problémák gyötörte orosz gazdaságot. A bank előrejelzése szerint az orosz hazai össztermék az idén 4,5 százalékkal, 2016-ban 1,8 százalékkal csökken.
Az EBRD valamivel javította az orosz gazdaság idei teljesítményére szóló becslését – az előző prognózisban mínusz 4,8 százalék szerepelt –, elsősorban a piacok stabilizálódására és az idei első negyedév megemelt költségvetési kiadásaira hivatkozva. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hosszú távú orosz növekedési kilátások továbbra is gyengék, és nehéz elképzelni jelentősebb fellendülést, ha nem ér véget az orosz gazdaság „lekapcsolódásának” folyamata a világgazdaság többi részéről, és ha továbbra sem lesznek jelentős szerkezeti reformok Oroszországban. Az EBRD adatai szerint tavaly rekordértékű, nettó 154 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők Oroszországból.
