Görög válság: holnap egy másik Európára ébredünk

Ha tető alá hozzák a görög megállapodást, akkor azért, ha nem, akkor azért.

Magyar idő szerint kedd éjfélig kell kifizetnie Görögországnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló adósságának soron következő, 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletét. A jelek szerint ez nem fog megtörténni, ami hivatalosan államcsődöt és a nemzetközi hitelezőkkel (az IMF-en kívül az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal) tető alá hozott gazdasági mentőprogram végét jelenti. Ha Athén kikerül a programból, akkor az EKB nem finanszírozza tovább a jelenleg lélegeztetőgépen tartott görög bankrendszert, így a pénzintézetek feltőkésítését magának a görög államnak kellene megoldania. Ezt viszont ők csak saját nemzeti fizetőeszközzel tehetik meg, ami azt jelentené, hogy kilépnek a közös valutát használó államok közösségéből, az euróövezetből.

Ez pedig olyannyira precedens nélküli, hogy még nem is teljesen világos, mi a pontos menete. Amikor ugyanis az eurózónát megalkották, még senki nem gondolt arra, hogy bárki valaha kilépne belőle, ezért nem születtek meg ennek szabályai. Mindenesetre ha a közösségből ki lehet lépni, azzal annak szerepe átértékelődik, egy igazi valutaövezetből fixált árfolyamrendszerré minősül vissza, azaz az egész rendszer a pénzügyi integráció egy alacsonyabb fokára kerül. Ezt több neves közgazdász is kijelentette, de lapunk korábbi érdeklődésére Pogátsa Zoltán Görögország szakértő is hangsúlyozta. Egyes vélemények szerint egyébként az eurózónából való távozás jogilag csak úgy képzelhető el, ha az Európai Unióból is kilép az ország – erről írt ma a Twitteren többek között Danuta Hübner, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke, hozzátéve, hogy a közösségből „kirúgni” bárkit gyakorlatilag lehetetlen.

További menetrend

A kedden lejáró IMF-adósságrészletet követően még számos törlesztenivalója van a görög államnak idén:

Július 10. – Fizetendő: 2 milliárd eurónyi kötvényhozam, főleg belföldi bankoknak

Július 13. – 454 millió euró, az IMF–nek

Július 17. – 1 milliárd euró, szintén kötvényhozam

Július 20. – 3,5 milliárd euró az EKB–nek, amit jó eséllyel újabb segítség nélkül nem fognak tudni teljesíteni a görögök

Augusztus 1. – 177 millió az IMF–nek

Augusztus 7. – 1 milliárd eurónyi kötvényhozam

Augusztus 20. – 3,17 milliárd az EKB–nek

Szeptember 4. – 303 millió euró az IMF–nek, valamint 1,4 milliárd kötvénytulajdonosoknak

Szeptember 14. – 341 millió az IMF–nek

Szeptember 16. – 568 millió az IMF–nek

Szeptember 21. – 341 millió az IMF–nek

Október 9. – 1,4 milliárd a kötvényeseknek

Október 13. – 454 millió az IMF–nek

November 1. – 156 millió az IMF–nek

December 7. – 303 millió az IMF–nek

December 16. – 568 millió az IMF–nek

December 21. – 341 millió az IMF–nek

Maguk a görögök egyébként nem akarnak kilépni az euróövezetből sem, pláne nem az egész EU-ból. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter a brit Daily Telegraph-nak arról beszélt, hogy éppen mivel az uniós szerződések nem szabályozzák a távozást, az szóba sem jöhet. Hozzátette, hogy a kormány a jog minden eszközével harcolni fog igazáért, azt fontolgatja például, hogy az Európai Bíróságnál kezdeményez eljárást. Pedig hétfőn és kedden több vezető európai politikus is annak a véleményének adott hangot, mely szerint a helléneknek távozniuk kell az országközösségből, ha nem állapodnak meg a nemzetközi hitelezőikkel. A paktum elfogadásáról pedig most vasárnap döntenek a választópolgárok egy népszavazás keretében, amit kedden jelentett be Alexisz Ciprasz miniszterelnök, miután a sokadik szakértői és legfelső szintű uniós találkozón sem sikerült megegyezni.

A Reuters szerint az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker az utolsó pillanatban egy újabb ajánlattal állt elő Athén felé. Erről azóta kiderült, hogy valójában már vasárnap óta benne van a levegőben, de a lényeg nem is ez, hanem a tartalma. Eszerint például 23 százalék helyett csak 13 százalék áfát kellene fizetniük a szállodáknak, de ennél sokkal fontosabb, hogy csökkenne a görög adósság. Ugyanis ha a görög miniszterelnök megteszi, amit várnak tőle, akkor az eurócsoport meghosszabbítaná a kölcsönök futamidejét és csökkentené a kamatokat, valamint kiterjesztenék a fizetési moratóriumot is. Az első athéni reakció nem volt túl biztató, azóta azonban helyi médiajelentések szerint a kormány elkezdte fontolgatni az ajánlatot. Sőt, több vezető görög politikus is arról beszélt, hogy a népszavazás kiírásával nem álltak fel a tárgyalóasztaltól, éppen ellenkezőleg, ők csupán „hagyják működni a demokráciát”, a voksolásra pedig az egyeztetések részeként kell tekinteni. Holott éppen ez az akció volt az, ami miatt Angela Merkeltől Francois Hollande-on és – a korábban szolidáris – Matteo Renzin keresztül Jean-Claude Junckerig és Mariano Rajoyig szinte minden fajsúlyos EU-s „nagykutya” kijelentette: ha a görögök nemmel szavaznak vasárnap a hitelezők feltételeire, azzal egyúttal az euróra és Európára szavaznak nemmel. Közben Nikosz Kodziasz külügyminiszter Kína athéni nagykövetével tárgyalt, és ő is megígérte, hogy Görögország nem hagyja el az euróövezetet. Viszont az Európai Központi Bank részéről ma először hangzott el hivatalosan lehetőségként a Grexit. Benoit Coeure, a frankfurti székhelyű pénzintézet egyik igazgatója beszélt erről a francia Les Echos rádiónak. Mindenesetre magát a népszavazást már biztosan megtartják, ettől a kormány már nem tud visszatáncolni. Tehát még ha lehetségessé is válna a megállapodás a nemzetközi szervezetekkel, a legtöbb, amit Cipraszék tehetnek az az, hogy igennel voksolásra buzdítják a lakosságot. Ez pedig borítékolhatóan nem fog megtörténni, hiszen eddig a nemet ajánlották a polgárok figyelmébe, ekkora pálfordulás pedig politikai szempontból bevállalhatatlan.

A mindennapokban és érezhető a határidő közeledte

Hétfőn nem nyitottak ki a bankok és a görög tőzsde sem, megtiltották a külföldre utalást, és korlátozták az ATM-ekből egyszerre felvehető pénz mennyiségét. Ottani jelentések szerint egyes szupermarketekben már érezhető volt a kialakulófélben lévő pánik, az emberek szinte mindent felvásároltak, amit értek. Több helyen az üzemanyag is elfogyott a benzinkutaknál, ezért ideiglenesen ingyenessé tették a tömegközlekedést. Athénben kormánypárti tüntetések voltak.

Azért még nincs minden veszve, az egyeztetések folyhatnak tovább, bár az valóban kérdéses, hogy – ahogy arra Pogátsa Zoltán korábban szintén rávilágított – milyen szempontok kerülhetnek még elő egy fél éve folyamatosan, napi–heti rendszerességgel zajló vitában. Ennek ellenére például Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter is megerősítette, hogy próbálkoznak még a tárgyalásokkal, bár hozzátette, hogy ő maga nem túl optimista. Euklidész Cakalotosz görög főtárgyaló az ERT közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában pedig arról beszélt, hogy „természetesen folynak tovább” a megbeszélések. Arról is felröppentek lapjelentések, hogy Ciprasz akár még ma este Brüsszelbe utazhat, és ha „visszautasíthatatlan ajánlatot kap”, elállhat a népszavazás megtartásától. Konsztantinosz Mihalosz, a kereskedelmi és iparkamara köztiszteletben álló elnöke is azt nyilatkozta a Mega tévécsatornának, hogy úgy érzi, ma még nagyon pozitív fejleményeknek lehetünk tanúi.