Görög válság: holnap egy másik Európára ébredünk

Ha tető alá hozzák a görög megállapodást, akkor azért, ha nem, akkor azért.

Augusztus 1. – 177 millió az IMF–nek

Augusztus 7. – 1 milliárd eurónyi kötvényhozam

Augusztus 20. – 3,17 milliárd az EKB–nek

Szeptember 4. – 303 millió euró az IMF–nek, valamint 1,4 milliárd kötvénytulajdonosoknak

Szeptember 14. – 341 millió az IMF–nek

Szeptember 16. – 568 millió az IMF–nek

Szeptember 21. – 341 millió az IMF–nek

Október 9. – 1,4 milliárd a kötvényeseknek

Október 13. – 454 millió az IMF–nek

November 1. – 156 millió az IMF–nek

December 7. – 303 millió az IMF–nek

December 16. – 568 millió az IMF–nek

December 21. – 341 millió az IMF–nek

Maguk a görögök egyébként nem akarnak kilépni az euróövezetből sem, pláne nem az egész EU-ból. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter a brit Daily Telegraph-nak arról beszélt, hogy éppen mivel az uniós szerződések nem szabályozzák a távozást, az szóba sem jöhet. Hozzátette, hogy a kormány a jog minden eszközével harcolni fog igazáért, azt fontolgatja például, hogy az Európai Bíróságnál kezdeményez eljárást. Pedig hétfőn és kedden több vezető európai politikus is annak a véleményének adott hangot, mely szerint a helléneknek távozniuk kell az országközösségből, ha nem állapodnak meg a nemzetközi hitelezőikkel. A paktum elfogadásáról pedig most vasárnap döntenek a választópolgárok egy népszavazás keretében, amit kedden jelentett be Alexisz Ciprasz miniszterelnök, miután a sokadik szakértői és legfelső szintű uniós találkozón sem sikerült megegyezni.

A Reuters szerint az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker az utolsó pillanatban egy újabb ajánlattal állt elő Athén felé. Erről azóta kiderült, hogy valójában már vasárnap óta benne van a levegőben, de a lényeg nem is ez, hanem a tartalma. Eszerint például 23 százalék helyett csak 13 százalék áfát kellene fizetniük a szállodáknak, de ennél sokkal fontosabb, hogy csökkenne a görög adósság. Ugyanis ha a görög miniszterelnök megteszi, amit várnak tőle, akkor az eurócsoport meghosszabbítaná a kölcsönök futamidejét és csökkentené a kamatokat, valamint kiterjesztenék a fizetési moratóriumot is. Az első athéni reakció nem volt túl biztató, azóta azonban helyi médiajelentések szerint a kormány elkezdte fontolgatni az ajánlatot. Sőt, több vezető görög politikus is arról beszélt, hogy a népszavazás kiírásával nem álltak fel a tárgyalóasztaltól, éppen ellenkezőleg, ők csupán „hagyják működni a demokráciát”, a voksolásra pedig az egyeztetések részeként kell tekinteni. Holott éppen ez az akció volt az, ami miatt Angela Merkeltől Francois Hollande-on és – a korábban szolidáris – Matteo Renzin keresztül Jean-Claude Junckerig és Mariano Rajoyig szinte minden fajsúlyos EU-s „nagykutya” kijelentette: ha a görögök nemmel szavaznak vasárnap a hitelezők feltételeire, azzal egyúttal az euróra és Európára szavaznak nemmel. Közben Nikosz Kodziasz külügyminiszter Kína athéni nagykövetével tárgyalt, és ő is megígérte, hogy Görögország nem hagyja el az euróövezetet. Viszont az Európai Központi Bank részéről ma először hangzott el hivatalosan lehetőségként a Grexit. Benoit Coeure, a frankfurti székhelyű pénzintézet egyik igazgatója beszélt erről a francia Les Echos rádiónak. Mindenesetre magát a népszavazást már biztosan megtartják, ettől a kormány már nem tud visszatáncolni. Tehát még ha lehetségessé is válna a megállapodás a nemzetközi szervezetekkel, a legtöbb, amit Cipraszék tehetnek az az, hogy igennel voksolásra buzdítják a lakosságot. Ez pedig borítékolhatóan nem fog megtörténni, hiszen eddig a nemet ajánlották a polgárok figyelmébe, ekkora pálfordulás pedig politikai szempontból bevállalhatatlan.

A mindennapokban és érezhető a határidő közeledte

Hétfőn nem nyitottak ki a bankok és a görög tőzsde sem, megtiltották a külföldre utalást, és korlátozták az ATM-ekből egyszerre felvehető pénz mennyiségét. Ottani jelentések szerint egyes szupermarketekben már érezhető volt a kialakulófélben lévő pánik, az emberek szinte mindent felvásároltak, amit értek. Több helyen az üzemanyag is elfogyott a benzinkutaknál, ezért ideiglenesen ingyenessé tették a tömegközlekedést. Athénben kormánypárti tüntetések voltak.

Azért még nincs minden veszve, az egyeztetések folyhatnak tovább, bár az valóban kérdéses, hogy – ahogy arra Pogátsa Zoltán korábban szintén rávilágított – milyen szempontok kerülhetnek még elő egy fél éve folyamatosan, napi–heti rendszerességgel zajló vitában. Ennek ellenére például Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter is megerősítette, hogy próbálkoznak még a tárgyalásokkal, bár hozzátette, hogy ő maga nem túl optimista. Euklidész Cakalotosz görög főtárgyaló az ERT közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában pedig arról beszélt, hogy „természetesen folynak tovább” a megbeszélések. Arról is felröppentek lapjelentések, hogy Ciprasz akár még ma este Brüsszelbe utazhat, és ha „visszautasíthatatlan ajánlatot kap”, elállhat a népszavazás megtartásától. Konsztantinosz Mihalosz, a kereskedelmi és iparkamara köztiszteletben álló elnöke is azt nyilatkozta a Mega tévécsatornának, hogy úgy érzi, ma még nagyon pozitív fejleményeknek lehetünk tanúi.