Miközben a görög kormány egy átfogó, kompromisszumos tervet terjesztett a hitelezői elé, az eurócsoport továbbra is kiadáscsökkentő intézkedéseket követel Görögországtól. Aléxisz Cíprasz kormányfő bizakodóan nyilatkozott az unió vezetésének átnyújtott dokumentumokról, Brüsszel reakciója azonban korántsem volt bátorító: homályosnak titulálták a tervezetet, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport vezetője pedig közölte: Görögországnak tisztában kell lennie azzal, hogy drasztikus megszorításokra van szükség.
Jánisz Szturnarasz jegybankelnök a brit Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – konferenciáján úgy vélekedett, hogy egy tisztességes kompromisszum révén hamarosan megállapodásra jutnak a felek. A görög monetáris politika feje arra számít, hogy a hitelezők engednek az elsődleges költségvetési többlet célszámait illetően, a görög kormány pedig cserébe több reformot hajt végre.
Lapunk megkeresésére Pogátsa Zoltán közgazdász elmondta: Görögország legutóbb tulajdonképpen IMF-pénzből fizette vissza az IMF-kölcsönt, ami azt mutatja, hogy az ország de facto már államcsődben van. Így csak idő kérdése, hogy mikor lesz esedékes egy olyan törlesztés, amit már nem tudnak vagy nem akarnak visszafizetni. Ugyanis a kormányon lévő Szirizán belül már jelentősen megerősödött egy a hitelek visszafizetése ellen síkra szálló csoport.
A közgazdász azonban úgy látja, hogy a hellén fél meg szeretne állapodni a hitelezőkkel, amit azonban az eurózóna pénzügyminisztereiből álló eurócsoport hátráltat. Ugyanis a görög kormányprogram világosan rögzíti, hogy progresszív adórendszerrel finanszíroznák meg a humán tőkébe való befektetést, a kutatást, az oktatást, valamint a terület- és gazdaságfejlesztést. Pogátsa hangsúlyozta: ez egy teljesen standard, az Európai Unió hosszú távú fejlesztésével egybevágó kormányzati stratégia, azonban ezt a másik fél mégsem akarja elfogadni.
A szakértő elmondta: az eurócsoport tagjai azért erőltetik azt a megszorítási politikát, ami öt év alatt válságba taszította Görögországot, Spanyolországot és más országokat, mert ha engednének a görögöknek, az láncreakciót indítana el a többi országban. Ugyanis az euróövezet egyes országaiban a kormánypártoknak olyan radikális kihívói vannak, mint a spanyol Podemos vagy az ír Sinn Féin, ezeknek a népszerűsége pedig azonnal megduplázódna egy Sziriza-siker esetén. Hiszen akkor kiderülne, hogy szükségtelenek, sőt károsak voltak a megszorítások.
