Máté Kingának, a Győri Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása szerint a közigazgatási perben az első fokon eljárt adóhatóság a húsüzem terhére 2011-re vonatkozóan visszamenőleg több mint 854 millió forint adóhiányt állapított meg (szja, áfa és eho), amely után 638,745 millió forint adóbírságot szabott ki 167,542 millió forint késedelmi pótlékkal és 500 ezer forint mulasztási bírsággal. A NAV határozata szerint a Kapuvári Hús Zrt. és egyik beszerzési partnere között nem volt tényleges gazdasági tevékenység, a vállalat befizetései fiktívek voltak, a cég áruvásárlásai közösségi beszerzésnek minősülnek, így a társaságnak fizetendő áfája keletkezett. Emellett a NAV az egyéni vállalkozóval kötött ügyleteket láncértékesítésnek minősítette.
A Répce-parti vállalkozás fellebbezett az elsőfokú határozat ellen, a NAV másodfokon 652,4 millióra csökkentette a megállapított áfakülönbözetet, és 475 millióra mérsékelte a bírságot 124,5 millió forintos késedelmi pótlék mellett. A másodfokú eljárás a korábbi megállapítást részben tisztázatlannak tartotta, mert nem volt bizonyítható, hogy a befogadott számlák hitelesek-e, vagy láncügyről volt szó. Álláspontjuk szerint a Kapuvári Hús Zrt. adólevonási joga a vizsgált számlák tekintetében nem tagadható meg. A bíróság megítélése szerint az sem volt bizonyított, hogy a Kapuvári Hús Zrt. és partnerei között nem jött létre gazdasági tevékenység, nem támasztották alá a fiktív árubeszerzés tényét, és az egyéni vállalkozó, valamint a felperes érdekeltségi körébe tartozó két kft. árubeszerzésére tett eltérő adóhatósági megállapításokat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!