Elsősorban a NAV hibájának tudható be, hogy nem lehetett megmenteni a kapuvári húsüzemet – legalábbis az LMP szerint. Lengyel Szilvia, a párt vidékfejlesztési szakszóvivője közleményében azt írta: a kapuvári húsüzem csődjében jelentős szerepet játszhatott, hogy a NAV jogtalanul állapított meg a cégnél több száz millió forintos adóhátralékot. Kijelentette: a kormány felelőssége, hogy az adóhatóság valós ok hiányában büntethet meg és tehet tönkre vállalkozásokat, a hibáknak pedig nincs következménye. Lengyel Szilvia szerint az adóhatóságnak sokkal inkább a hálózatos áfacsalások felszámolásával kellene foglalkoznia, nem pedig magyar vállalkozások alaptalan vegzálásával.
A 2012-ben csődbe ment Kapuvári Hús Zrt.-t a felszámolást végző Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. kétmilliárd forintért hirdette meg, a lehetséges vevőket azonban elijesztette a cég 8 milliárdra tehető adóssága, így nem kelt el. Az volt a terv, hogy a húsüzem újrainduljon, ezért a csomag tartalmazta a kimondottan piac- és versenyképes termékek előállítására alkalmas modern technológiát is, de ez sem volt elég csábító. Két és fél évvel ezelőtt azért vált kilátástalanná a helyzet a kapuvári vállalatnál, mert a banki kölcsönök 2,5 milliárd forintot tettek ki, a járulékok és adók 1,5 milliárdot, a beszállítóknak ki nem fizetett számlák pedig 3,4 milliárd forintot.
Várható volt, hogy a követelések behajtásában több esetben is a bíróság dönt majd, így történt ez a NAV követeléseivel kapcsolatban is. A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban a napokban jogerősen hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Kapuvári Hús Zrt.-nél több száz millió forintos adóhiányt megállapító adóhivatalt. Foltányi Árpád, a cég volt gazdasági igazgatója az MTI-nek úgy fogalmazott: a bíróság a határozattal nemcsak neki, hanem a gyár volt munkavállalóinak is erkölcsi elégtételt szolgáltatott, mert bizonyítást nyert, hogy törvényesen dolgoztak. Emellett reményét fejezte ki, hogy az alkalmazottak elmaradt, mintegy százmillió forintos bére kormányzati segítséggel rendeződni fog.
Máté Kingának, a Győri Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása szerint a közigazgatási perben az első fokon eljárt adóhatóság a húsüzem terhére 2011-re vonatkozóan visszamenőleg több mint 854 millió forint adóhiányt állapított meg (szja, áfa és eho), amely után 638,745 millió forint adóbírságot szabott ki 167,542 millió forint késedelmi pótlékkal és 500 ezer forint mulasztási bírsággal. A NAV határozata szerint a Kapuvári Hús Zrt. és egyik beszerzési partnere között nem volt tényleges gazdasági tevékenység, a vállalat befizetései fiktívek voltak, a cég áruvásárlásai közösségi beszerzésnek minősülnek, így a társaságnak fizetendő áfája keletkezett. Emellett a NAV az egyéni vállalkozóval kötött ügyleteket láncértékesítésnek minősítette.
A Répce-parti vállalkozás fellebbezett az elsőfokú határozat ellen, a NAV másodfokon 652,4 millióra csökkentette a megállapított áfakülönbözetet, és 475 millióra mérsékelte a bírságot 124,5 millió forintos késedelmi pótlék mellett. A másodfokú eljárás a korábbi megállapítást részben tisztázatlannak tartotta, mert nem volt bizonyítható, hogy a befogadott számlák hitelesek-e, vagy láncügyről volt szó. Álláspontjuk szerint a Kapuvári Hús Zrt. adólevonási joga a vizsgált számlák tekintetében nem tagadható meg. A bíróság megítélése szerint az sem volt bizonyított, hogy a Kapuvári Hús Zrt. és partnerei között nem jött létre gazdasági tevékenység, nem támasztották alá a fiktív árubeszerzés tényét, és az egyéni vállalkozó, valamint a felperes érdekeltségi körébe tartozó két kft. árubeszerzésére tett eltérő adóhatósági megállapításokat.
