Így növekszik tovább a magyar gazdaság

A magyar kitettség viszonylag csekély a görög válság kapcsán.

A nemzetgazdasági miniszter előadásában kifejtette: az elmúlt időszakban a hitelminősítők kedvezőbb besorolást adtak Magyarországnak, és 2011 óta először korrigálták pozitív irányba Magyarország hitelminősítését. A piac bizalma töretlen volt Magyarország iránt, de a miniszter szerint fontos, hogy a hitelminősítőket is meggyőzzék, jó irányba mennek a folyamatok.

Varga Mihály kifejtette: a szkeptikusok azt mondják, hogy a magyar gazdaság csak az uniós támogatásoknak köszönhetően nő, de ha ez így lenne, akkor 14-15 másik országnak kellene növekednie Európában, ami pedig nincs így. Elmondta: az export kitűnően teljesít mind az EU-ban, mind az új piacokon, a másik növekedési faktor pedig a belső kereslet bővülése, és a hitelezés is aktívabb lett.

A növekedés termelési oldalát tekintve a járműipar az egyik hajtóereje a gazdaságnak, és a mezőgazdaság is jól teljesített. A magánberuházások mellett az állami beruházások is segítették a növekedést – tette hozzá a tárcavezető.

A növekedés alapvetően a fegyelmezett fiskális, és a fegyelmezett, valamint segítő monetáris politikára épült – emelte ki Varga Mihály.

Varga Mihály több tényezőt is említett, amelyek a jövőben támogathatják a gazdasági növekedést. A beruházások bővülése a következő években is hajtóereje lehet a növekedésnek, és bár 2014-ben 6800 milliárd forintnyi beruházás történt az országban, a beruházási ráta pedig 21 százalék fölé nőtt, itt van még teendő, minél több külső partnert kell meggyőzni arról, hogy érdemes Magyarországon befektetni – fejtette ki.

Szólt arról is, hogy a növekedés másik forrása az uniós források még hatékonyabb felhasználása lehet. Ezt segíti, hogy az előző időszaki 16 százalékkal szemben 2014–2020-ban már a források 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztésre – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

Mint mondta, a növekedést segítheti a megindult hitelprogramok folytatása is, az alacsony kamatkörnyezet  pedig támogathatja a gazdaság növekedését, ennek folytatódására számítanak a következő évben is.

Negyedik elem, hogy tovább kell növelni a foglalkoztatottak számát, aminek a közmunka mellett fontos eleme a duális szakképzési rendszerre való átállás, amely segíti a szakképzett munkaerő „előállítását”.

Tovább kell bővíteni az exportpiacokat is, a kereskedőházi rendszer, a külgazdasági szakdiplomaták képzése, valamint a kamarákkal való együttműködés mind ezt a célt szolgálja. Ezenkívül új iparágakat kell bevonni a gazdasági növekedésbe, hiszen ha csak egy ágazatra – járműipar – alapozunk, akkor sebezhető válik a magyar gazdaság. Ezért az a cél, hogy a gazdasági növekedés újabb forrásait keressék meg; itt szóba jön az informatika, a kutatás-fejlesztés, innováció, és az alternatív energiafelhasználás – fejtette ki Varga Mihály.

Csökkenteni kell az adminisztrációt, ennek keretében a kormány a legjobb uniós megoldásokat tanulmányozza, ezeket szeretnék átvenni. A fogyasztás és a belső kereslet további ösztönzését béremelésekkel szeretné elérni a kormány. Varga Mihály emlékeztetett a pedagógus béremelésekre, valamint, hogy július elsejétől 30 százalékkal nő a rendvédelmi és hivatásos állományúak bére, és lehetőséget látnak arra is, hogy a már elfogadott 2016-os költségvetésben az egészségügyi dolgozók (rezidensek, szakképzett dolgozók) bére is növekedjen.

Mindezek mellett tovább kell csökkenteni a feketegazdaságot, a kormány már vizsgálja egy elektronikus számlarendszer bevezetésének lehetőségét – ismertette a miniszter.

Varga Mihály szólt arról is, hogy az Egyesült Államok Magyarország legfontosabb Európán kívüli exportpartnere: 2014-ben a kétoldalú áruforgalom több mint 10 százalékkal bővült, megközelítette a 6 milliárd dollárt, a magyar kivitel pedig több mint 20 százalékkal nőtt tavaly. Az Egyesült Államok a legnagyobb külföldi beruházó a nem európai országok sorában, az amerikai cégek közvetlen beruházásai Magyarországon elérték a 9 milliárd dollárt, és további növekedés várható. Az országban működő 1750 amerikai vállalat közel 90 ezer munkavállalót foglalkoztat.

A kormány kiemelt partnernek tekinti az amerikai vállalatokat, amit az is mutat, hogy eddig 10 amerikai céggel – amelyek 33 ezer munkavállalót foglalkoztatnak – kötött stratégiai partnerségi megállapodást.

A miniszter bejelentette azt is: a kormány és az AmCham tárgyalásokat folytat arról, milyen új intézményi formában lehetne szorosabbra fűzni az együttműködést a kabinet és a kamara között.

A görög válsággal kapcsolatban Varga Mihály ismét kiemelte, hogy a magyar kitettség viszonylag csekély, a magyar külkereskedelem mindössze 0,4 százaléka zajlik Görögországgal, de árfolyam- és állampapírhozamokra hatással lehet a görög krízis, azonban erre a kormány is figyel. Varga Mihály hozzátette: görög bankok ugyanakkor nincsenek jelen Magyarországon, – például Szerbiával ellentétben – nem részei a pénzintézeti rendszernek.

A turizmussal kapcsolatban elmondta: egyelőre nincs probléma, de nem tudja garantálni, hogy nem lép majd hatályba készpénzfelvételi korlátozás, azonban a turistáknak „gazdasági miniszterként azt tudom tanácsolni, hogy nézzenek körül Magyarországon is, (...) ezzel még a magyar GDP-hez is hozzá tudnak egy kicsit járulni”.