A témában kérdésünkkel egy időben megfogalmazott sajtóközlemény szerint sok vállalkozás kihasználja a virtuális fizetőeszközök népszerűségét piramisjáték szervezésére. Ezen fizetőeszközök kereskedését, illetve a szervező vállalkozásokat a jegybank nem felügyeli. A jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a szervező fizetésképtelenné válik, úgy sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektetővédelmi Alap nem kártalanítja a pórul jártakat.
Az ilyen, internetes felületeken, célzott e-mailek küldésével ügyfeleket gyűjtő vállalkozások, például a OneCoin elméleti befektetési és kereskedési lehetőséget hirdetnek a leendő befektetőknek. Elgondolkodtató azonban, hogy a virtuális fizetési eszköz kibocsátásának hatáskörét a piramisjáték szervezője kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten csábítanak új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető.
A jegybank az ilyen jellegű vállalkozásokkal – például Bitcoin – kapcsolatos veszélyekre már korábbi sajtóközleményeiben és jelentéseiben is felhívta a figyelmet. A közlemény hangsúlyozza, az ilyen eszközökbe való befektetés kiemelt kockázattal jár, hiszen ezeket a szabályozási rendszerbe nem illeszkedő eszközöket jellemzően az MNB és az Európai Unió felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül eső külföldi cégek és személyek bocsátják ki.
