A tájékoztatás szerint a MASZSZ megdöbbenve értesült a KSH bejelentéséről, miszerint a szerdán közölt 2014. évi létminimum értékek bemutatása volt az utolsó hasonló létminimum-számítás, mert a módszer felett eljárt az idő.
A MASzSz szerint nem lehet nem politikai kérdésként tekinteni arra, hogy a háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege.
A szakszervezet közleményében azt követeli, hogy maradjon meg a létminimum-számítás, mivel ennek segítségével lehet lemérni a társadalmi fejlődést. A MASzSz támogat minden olyan szakmai kezdeményezést, ami a létminimum mellett, a dolgozói szegénység mélységének mérésére új módszertant eredményez – teszik hozzá a tájékoztatásban.
Amennyiben a kormány továbbra is kitart a „strucc-politikája” mellett, úgy a MASzSz megtalálja annak lehetőségét, hogy fennmaradjon a létminimum-számítás rendszere jövőre is – írják.
Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese szerdán be, hogy ebben a formájában utoljára jelent meg a létminimum-számítás, mivel szakmai szempontból ez kevésbé alkalmas a szegénység mérésére. A KSH bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné majd mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban.
Mint mondta, az eddigi mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét, amilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak. Németh Zsolt szerint túl heterogén az a kör, amely a „létminimum” alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon. A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt.
