Szándékosan idézték elő a görög válságot a hitelezők

Ezt állítja legújabb írásában Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzora.

Egyre több közgazdász biztosítja szolidaritásáról a görögöket, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a hitelezők megszorításokat követelnek az országtól. Június elején 26 neves gondolkodó követelte e politika befejezését, most pedig Joseph Stiglitz és Paul Krugman buzdított arra, hogy a görögök nemmel szavazzanak a hétvégi népszavazáson.

Legújabb írásában Stiglitz felhívja a figyelmet arra, hogy a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap hármasa) által Görögországra kényszerített program eredményeként 25 százalékkal csökkent a görög GDP. „Még sosem tapasztaltam ehhez hasonló mértékű, szándékosan előidézett gazdasági visszaesést, ami ilyen katasztrofális következményekkel járt volna: például a munkanélküliség a görög fiatalok körében most meghaladja a 60 százalékot” – írja a közgazdász.

Véleménye szerint megdöbbentő, hogy a trojka mindezekért nem vállal semmiféle felelősséget, és nem ismeri be, hogy hibásak voltak az előrejelzései és az elméleti modelljei. Mint írja, ennél még meglepőbb, hogy az európai vezetők nem tanultak ebből, és továbbra is azt követelik Görögországtól, hogy 2018-ra 3,5 százalékos elsődleges költségvetési többletet produkáljon.

A Nobel-díjas közgazdász szerint nehéz tanácsot adni a görögöknek, hogyan voksoljanak a július 5-i népszavazáson. Ugyanis mindkét alternatíva – a trojka feltételeinek elfogadása vagy elutasítása  – óriási kockázatokkal jár.

Az igen szavazat vég nélküli gazdasági hanyatlást okozna, egy olyan elszegényedett országot, melynek minden tulajdonát eladják, és ahonnan kénytelenek elmenni a fiatalok. Ez pedig odáig vezet majd, hogy a hitelezők végül mégis elengedik a közepes jövedelmű ország adósságait, aztán a Világbank segítene rajta. Mindez már a következő, vagy az azutáni évtizedben megtörténne – véli Stiglitz.

Ezzel ellentétben – írja a közgazdász – a nem szavazat legalább megnyitná a lehetőséget Görögország előtt, hogy erős demokratikus tradícióira alapozva a saját kezébe vegye a sorsát. Ezzel pedig a görögök maguk formálhatnák a jövőjüket, és ugyan mégsem lennének olyan gazdagok, mint a múltban, ez mindenképpen biztatóbb lenne a jelenlegi gyötrelmes időszaknál. „Én tudom, hogyan szavaznék” – zárja a mondandóját Stiglitz.

Hasonló megállapításokra jutott Paul Krugman is, aki a The New York Timesban megjelent véleménycikkében kifejtette: már eddig is nyilvánvaló volt, hogy az euróövezet létrehozása végzetes hiba volt, mert Európában sosem voltak adottak ennek a feltételei. A közgazdász azt tanácsolja, hogy a görögök szavazzanak nemmel a népszavazáson, a kormány pedig készüljön fel arra, hogy ha szükséges, elhagyja az euróövezetet.

Krugman szerint a görögöknek három okuk is van arra, hogy nemmel szavazzanak. Egyrészt már most is tudja mindenki, hogy az egyre keményebb megszorítások zsákutcába vezetnek: a görög gazdaság öt évvel az első megszorítások után rosszabb állapotban van, mint előttük. Másrészt a görögök euróövezetből való kilépése körüli káosz már megtörtént: a bankok bezártak, tőkekorlátozást vezettek be, így sokkal több kár már nem történhetne. Végül pedig a trojka ultimátumának elfogadása egyet jelentene a görög függetlenség feladásával.

A közgazdász ezért úgy látja, hogy itt az ideje véget vetni a jelenlegi modellnek, hiszen ha ezt folytatják, Görögország csak vég nélküli megszorításokra és visszaesésre számíthat.