Több mint 3 ezer milliárd jut építésre 2020-ig

Huszonkét hónapja növekszik az építőipar teljesítménye, ami infrastrukturális beruházásokkal magyarázható.

MTI
2015. 06. 10. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban 3474 milliárd forint pályázati pénz juthat építésre, ebből épületenergetikai célra 561,4 milliárd forint fordítható – jelentette ki Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára egy szakmai konferencián szerdán Budapesten. Elmondta azt is: huszonkét hónapja növekszik az építőipar teljesítménye, ami állami és uniós forrásból megvalósuló infrastrukturális beruházásokkal magyarázható. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) konferenciáján a helyettes államtitkár kifejtette: az építőipar teljesítménye 22 hónapja növekszik, ez az állami és uniós forrásból megvalósuló infrastrukturális beruházásokkal magyarázható. A helyettes államtitkár távlati célnak nevezte az évi 40 ezer lakás megépítését, amelyet a szakértők a 4 milliós lakásállomány pótlásához szükségesnek tartanak.

Lenner Áron Márk kitért arra is, hogy az építőipari lánctartozások visszaszorításához hozzájárult a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, amely tavaly 121 panaszt fogadott be, ezek szerződéses értéke 46,5 milliárd forint volt, a vitatott érték pedig 3,5 milliárd forintot tett ki. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) adatai szerint a panaszok 60 százaléka zárult egyezséggel ebben a bírósági pert megelőző eljárásban.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke a rendezvényen kifejtette: az építőipar még a korábbi uniós költségvetési ciklus forrásaiból dolgozik, de ez csak az első fél év végéig „tart ki”, a második fél évben visszaesés várható az építőipar teljesítményében. Ezt azzal magyarázta, hogy a szerződésállomány 32 százalékkal kisebb, mint egy éve volt.

Az ÉVOSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyire hiányzik az építőipari piacon a lakosság mint megrendelő. Összehasonlításképpen elmondta: a múlt évben az uniós országok átlagában az építőipari munkák 35 százalékát rendelte meg a lakosság, Németországban ez az arány 51 százalék, míg Magyarországon mindössze 7 százalék volt.

Magyarországon a lakásépítés és -felújítás növekedéséhez az első feltétel – a 3 százalékos hitelkamat – lassan rendelkezésre áll, viszont a másik láb, az alacsony áfa még várat magára – fejtette ki Koji László. Hozzáfűzte: optimista becslés szerint 2018-ban felépülhet 18-20 ezer és megújulhat 150 ezer lakás.

Az építőipari szolgáltatások és az építőanyag 27 százalékos áfacsökkentését a konferencián jelen lévők is sürgették. A minisztérium képviselője, Lenner Áron Márk közölte: készülnek a számítások, de a közeljövőben nem várható csökkentés.

Futó Péter, a MGYOSZ elnöke a fővárosi lakásépítés drasztikus visszaesését bemutatva elmondta: Budapesten a válság előtt 8-10 ezer lakás épült, számuk 2 ezerre esett vissza. Hozzátette, hogy az idén mutatkozik némi növekedés.

Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont igazgatója egyebek közt arról beszélt, hogy az állami beruházásokon belül az uniós forrás aránya az Európai Unióban átlagosan 13 százalék, Magyarországon viszont 88 százalék. Szlovákiában 92 százalék, Csehországban pedig 52 százalék ez az arány.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.