Külön ekáer-adminisztrátort kellett felvennünk a megnövekedett papírmunka miatt. Sokan diákokat alkalmaznak a nyárra, mi is ezt tervezzük hamarosan – mondta lapunknak egy mezőgazdasági termékekkel foglalkozó cég vezetője. A neve elhallgatását kérő férfi is tagja annak az Ekáer-beszéljük meg! nevű csoportnak, ahol az érintettek saját tapasztalataik alapján próbálnak segíteni egymásnak. Az összes hozzászólás arra vonatkozik, hogy milyen problémával találkoztak az adminisztráció során.
Közúti fuvarozással január 1-jétől csak olyan adózó foglalkozhat, aki rendelkezik ekáer-számmal. A bejelentést a rendszer elektronikus felületén kell megtenni. Az adóhatóság ad egy számot, amely 15 napig érvényes. Ezt a számot a megbízónak vagy a címzettnek ki kell adnia a fuvarozást végző vagy szervező személynek, mert szüksége van az azonosító számra egy hatósági ellenőrzés során.
Több állásajánlatot is találtunk a világhálón, ahol ekáer-adminisztrátort keresnek, sokan valóban diákmunkásoknak szánják a pozíciót. Egy Magyar Nemzetnek szintén név nélkül nyilatkozó baromfi-kereskedő arról számolt be, hogy családi vállalkozásban dolgozik, nem akartak külön embert felvenni erre a munkára, így rá maradt a feladat. Mint mondta, január óta csak ezzel foglalkozik, hétfőtől pedig megint nőtt az erre szánt idő.
Megírtuk, június 1-jétől újabb változás lépett életbe. Ekkortól ha egy feladónak más uniós tagállamból több felrakodási címe van, elég a sorban utolsó címet bejelentenie. Változás még, hogy amikor belföldről az EU-s tagállamokba a címzett több kirakodási címére fuvaroznak, akkor elég az első kirakodási címet bejelenteni.
– Azzal nem számolt a minisztérium, hogy ha a második címzett eddig nem lett volna ekáer-köteles, akkor mostantól azzá válik, tehát megint több a munka. Eddig a regisztrált tételeket el lehetett egyszerre menteni a programban, mostantól csak egyesével. A címadatokat eddig egy lépésben kellett megadni, most már csak háromban lehet. Internet Explorer böngészővel lehet belépni, de adatokat már lehet megadni a programon belül – sorolta az időrabló problémákat a férfi.
Lapunknak azt is elmondta, hogy eddig egyszer ellenőrizték őket, az adóhatóság kijött a telepre, az éppen induló kamion számát nézték, nem találtak problémát. A baromfi-kereskedő ekkor megkérdezte az egyik ellenőrt, hogy kötelesek-e archiválni a korábbi számokat.
– Azt a választ kaptam: nem kötelező, de ajánlott. Nem tudtam, mit kezdeni ezzel, inkább visszamenőleg minden számot elmentettem, rendszereztem. Egy napig tartott – emlékezett vissza a férfi.
A csoporton belül többen is ehhez hasonló tapasztalatokról számoltak be, számos történetet osztott meg a mintegy hatszáz felhasználó. A legtöbb panasz azzal kapcsolatban érkezik, hogy a rendszer gyakran teljesen összeomlik, sokszor éppen a regisztrálás közben. Azzal minden lapunk által megkérdezett érintett egyetértett, hogy szükség van a gazdaság fehérítésére és a csalások visszaszorítására. Szerintük azonban pont a becsületes kis- és középvállalkozók járnak a legrosszabbul, túl sok idejük megy el a papírmunkával. A legtöbben azt javasolták a döntéshozóknak, hogy aki bizonyítottan nem csalt áfát már jó ideje, annak vezessenek be könnyítést, vagy töröljék el az ekáert.
– A márciusi és a júniusi változások ellenére úgy vélem, továbbra is sok a probléma, ilyen például a szankciók kérdése. A bejelentés ugyanis jognyilatkozatnak minősül, egy ellenőrzés során feltárt hiba esetén a kiszabható büntetés az áru értékének negyven százalékáig terjedhet – nyilatkozta a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság alelnöke lapunknak.
Karmazin György hozzátette, a rendszerben nem tükröződik a mértékletesség elve, nincs tisztázva, milyen mértékű bírság szabható ki például adminisztrációs hiba vagy eleve hiányzó adat miatt. Ha ezeket tisztáznák, akkor a felelősség pontosan meghatározható lenne. Hangsúlyozta, hogy egyetért a rendszer céljával, de a működésében még mindig vannak olyan pontok, amelyeket érdemes lenne tovább finomítani.
