Lapunknak azt is elmondta, hogy eddig egyszer ellenőrizték őket, az adóhatóság kijött a telepre, az éppen induló kamion számát nézték, nem találtak problémát. A baromfi-kereskedő ekkor megkérdezte az egyik ellenőrt, hogy kötelesek-e archiválni a korábbi számokat.
– Azt a választ kaptam: nem kötelező, de ajánlott. Nem tudtam, mit kezdeni ezzel, inkább visszamenőleg minden számot elmentettem, rendszereztem. Egy napig tartott – emlékezett vissza a férfi.
A csoporton belül többen is ehhez hasonló tapasztalatokról számoltak be, számos történetet osztott meg a mintegy hatszáz felhasználó. A legtöbb panasz azzal kapcsolatban érkezik, hogy a rendszer gyakran teljesen összeomlik, sokszor éppen a regisztrálás közben. Azzal minden lapunk által megkérdezett érintett egyetértett, hogy szükség van a gazdaság fehérítésére és a csalások visszaszorítására. Szerintük azonban pont a becsületes kis- és középvállalkozók járnak a legrosszabbul, túl sok idejük megy el a papírmunkával. A legtöbben azt javasolták a döntéshozóknak, hogy aki bizonyítottan nem csalt áfát már jó ideje, annak vezessenek be könnyítést, vagy töröljék el az ekáert.
– A márciusi és a júniusi változások ellenére úgy vélem, továbbra is sok a probléma, ilyen például a szankciók kérdése. A bejelentés ugyanis jognyilatkozatnak minősül, egy ellenőrzés során feltárt hiba esetén a kiszabható büntetés az áru értékének negyven százalékáig terjedhet – nyilatkozta a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság alelnöke lapunknak.
Karmazin György hozzátette, a rendszerben nem tükröződik a mértékletesség elve, nincs tisztázva, milyen mértékű bírság szabható ki például adminisztrációs hiba vagy eleve hiányzó adat miatt. Ha ezeket tisztáznák, akkor a felelősség pontosan meghatározható lenne. Hangsúlyozta, hogy egyetért a rendszer céljával, de a működésében még mindig vannak olyan pontok, amelyeket érdemes lenne tovább finomítani.
