A piac már megszavazta a felminősítést, hiszen az elmúlt időszakban meredeken csökkent a magyar állampapírok kockázati felára, és sokszor a befektetési kategóriába ajánlott országokéhoz hasonló áron történik a magyar államháztartás finanszírozása – idézte az MTI Vonnák Balázst. Emlékeztetett arra: jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings, a Standard & Poor’s és a Moody’s egyaránt a befektetési kategória alatt egy fokozattal jegyzi Magyarországot.
A felminősítés két lépcsőben történhet; a Moody’s például a jövő héten dönthet úgy, hogy stabilról pozitívra minősíti a magyar adósságkilátást, majd utána következhet a befektetési kategóriába sorolás. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a piac azonnal reagál egy-egy ország kedvező gazdasági folyamataira, ahogy ez meg is történt, a hitelminősítők csak fél-egy év késéssel lépnek.
Ez utóbbi azért fontos, mert sok nagy intézményi befektetési alapnál előírás, hogy kizárólag befektetésre ajánlott országok állampapírjait vásárolhatják, tehát a felminősítés megnövelné a keresletet a magyar államkötvények iránt – ismertette Vonnák Balázs.
Ismert, az elmúlt hónapokban többen is a várható magyar felminősítésről beszéltek. Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzetnek adott szombati interjújában indokoltnak nevezte azt, elsősorban az erős külkereskedelmi mérleg miatt. Londoni pénzügyi elemzők is úgy vélekedtek június végén, hogy a közeljövőben ismét javulhat Magyarország államadós-osztályzatának kilátása, jövőre pedig a magyar adósbesorolás visszakerülhet a befektetési kategóriába.
Csaba László közgazdász is úgy nyilatkozott június közepén a Magyar Nemzetnek, hogy reális esélyt lát a felminősítésre, mert „a fizetési, a kereskedelmi és a tőkemérlegben is többlet van, jók a magyar papírok hozamai, emellett a kormányzatot súlyosan veszélyeztető társadalmi konfliktus sincs”.
