A tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elmondta: az újabb alapkamat-csökkentési ciklus, amely a legutóbbi, júliusi döntést is beszámítva öt hónapig tartott, véget ért, és az MNB a következő években hosszan tartó laza monetáris politikára rendezkedik be.
Matolcsy György közölte, hogy ezt az 1,35 százalékos szintet tartja a jegybank egyensúlyi kamatnak a vezetés mostani tudása szerint. Az alapkamat 1,5 százalékon való tartása mellett egy tanácstag, Cinkotai János voksolt, az 1,35 százalékra csökkentés mellett nyolcan szavaztak: Balog Ádám, Báger Gusztáv, Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László.
A monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás mérsékelt maradhat. A reálgazdaság a monetáris politika horizontján dezinflációs hatású marad, a kibocsátási rés csak fokozatosan záródhat. A magyar gazdaság sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. Figyelembe véve a júniusi inflációs jelentés előrejelzésének továbbra is érvényesülő feltételeit, a tanács megítélése szerint az inflációs kilátások és a reálgazdaság helyzete az irányadó ráta csökkentése, a kamatcsökkentési ciklus lezárása és a tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatott.
A tanácstagok megvitatták az inflációs és makrogazdasági folyamatokat. Túlnyomó többségük kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a monetáris transzmissziós mechanizmus több csatornája is erősödött, s ezáltal a monetáris politika hatása kiegyensúlyozottabbá, az irányadó ráta pedig hatásosságában jelentősebbé vált. Több tanácstag kiemelte azt is, hogy az óvatos kamatcsökkentéseket a megnövekedett jegybanki hitelesség tette lehetővé. A testület a beérkezett adatok alapján megvitatta az inflációs várakozások túlzottan alacsony szintjéből adódó másodkörös hatások kialakulásának kockázatát is. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a másodkörös hatások kockázata érdemben csökkent, amit a beérkezett béradatok, az inflációs alapfolyamatok mutatói és a fogyasztóiár-index alakulása is alátámasztott.
