Mindez nem tűnik túl nagy összegnek a jegybank által kezelt pénzhez vagy a Pallas Athéné alapítványoknak juttatott mintegy 268 milliárd forinthoz képest, de éves szinten mégiscsak 186 millió forintot jelent. A havi 15,5 milliós költségből 8,5 millió forintot költenek az irodákban dolgozó hat fő bérére, közterheire és egyéb juttatásaira. Az irodák bérletére havonta csaknem hétmillió forintot ad ki a jegybank.
A Magyar Nemzet mai számában „Drágán bérli külföldi irodáit az MNB” címmel megjelent, Hajdú Péter által írt cikk valótlan megállapításokat tartalmaz. A cikk megalapozatlan összehasonlításokra építi a megállapításait, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. A cikk az egyszerű, üres iroda bérlésének négyzetméterre vetített árait vizsgálta az adott relációkban, az MNB ugyanakkor a jegybankoktól elvárt speciális igényeknek megfelelő feltételekkel bérel instant irodákat az adott városokban reális piaci árakon.
Az MNB valamennyi helyszínen teljesen berendezett és felszerelt, több helyiségből álló irodát bérel a külföldi képviselete számára, amelyekre vonatkozó komplex szolgáltatás tartalmazza
· a teljes rezsiköltséget (IT és telefon bekötési díját, internet és telefonhasználatot),
· épületbiztosítást,
· teljes körű épülethasználatot, amely magába foglalja a hálózati infrastruktúrát, a közös területek használatát, a tárgyaló használatát, recepciós szolgáltatást munkanapokon reggel 8-tól du 17:00-ig, posta és telefonkezelést, ügyfélfogadást;
· a folyamatos üzemeltetést és karbantartást.
E szolgáltatásokon kívül az MNB-nek az uniós jegybankoktól általánosságban elvárt biztonsági szintet is biztosítania kell az irodákban. Így valamennyi reláció tekintetében az irodákat bankbiztonsági okokból leválasztották az adott irodaház egyéb területeitől, külön kiépített beléptető rendszerrel védve. Emellett a bankbiztonsági szempontokat és előírásokat figyelembe véve az irodákat felszerelték kamerával is megfigyelt riasztórendszerrel, távfelügyelettel és incidens esetén kivonuló biztonsági szolgálat is működik az adott helyszíneken. Mindezek költségeit együttesen tartalmazza az egyes irodák bérleti díja és ez a csomag teljes mértékben megfelel a piaci áraknak.
Tisztelt Főszerkesztő úr!
A fenti információk azonnali közlését kérjük az mno.hu internetes portáltól és a Magyar Nemzet holnapi számában. Amennyiben ez nem történik meg, az MNB helyreigazítási eljárást indít a cikk valótlan állításai miatt a Magyar Nemzet ellen.
Nánási Tamás
MNB Kommunikációs osztály
A legolcsóbb a hamburgi iroda, amelynek havi díja 6494 euró, azaz 2,052 millió forint. Az iroda területe 55 négyzetméter, így négyzetméterenként 118 euró, azaz 37 272 forint bérleti díjat fizetnek havonta. Erről az adatról többet mond, ha összehasonlítjuk a nemzetközi irodabérléssel foglalkozó portálok számaival. Ezek azt mutatják, a hasonló kategóriába tartozó irodáknál szokásos díj több mint négyszeresét költi a jegybank a hamburgi iroda bérletére.
A Németországban működő JLL 2016. második negyedéves piacelemzésében ugyanis a prime rent, azaz a minőségi, legdrágább irodák négyzetméterenkénti havi bérleti díja Hamburgban 25 euró (7900 forint).
Hasonlóan túlárazott bérleti díjat, havonta 8988 eurót, azaz 2,84 millió forintot fizet legdrágább, párizsi irodája után a jegybank. Tájékoztatásuk szerint a bérelt helyiség mindössze 31,5 négyzetméter, így az egységre eső költség itt a legmagasabb, 285 euró, vagyis több mint 90 ezer forint. Ha ezeket a díjakat összevetjük a francia főváros luxusirodáinak díjaival, ismét csak azt találjuk, feltűnően sokat költ az iroda fönntartására az MNB. A JLL franciaországi statisztikája ugyanis azt mutatja, Párizs központi üzleti negyedében (Central Business District) a minőségi irodákért négyzetméterenként 63 eurót, azaz 19 900 forint díjat számolnak fel havonta. Vagyis az látható, hogy ez esetben is több mint négyszeres díjat fizet az irodáért a jegybank.
A német kikötővárosban és a francia fővárosban kötött irodabérleti szerződéseknél sokkal jobb üzletet ütött nyélbe a Magyar Nemzeti Bank, amikor római irodájának keresett helyet. Ez persze nem jelenti azt, hogy valóban olcsón jutott az irodához. Havonta 6575 eurót, 2,077 millió forintot fizetnek az olasz fővárosban bérelt 49 négyzetméteres iroda használata fejében, így az egy négyzetméterre eső díj 134 euró, azaz 42 387 forint. Ez szintén jelentősen meghaladja például a brit Regus által az olasz főváros központjában, a Piazza del Popolón kínált legdrágább iroda 75 eurós, 23 700 forintos bérleti díját. A számokból világosan látható, hogy bár messze a „legolcsóbb” volt a római iroda kibérlése az eddigi három külföldi iroda közül, még ez is nyolcvan százalékkal több havidíjat jelent, mint amennyit a legmagasabb színvonalú irodák után kérnek az olasz fővárosban.
S hogy mekkora hasznot hajtanak az országnak vagy az MNB-nek a drágán bérelt irodák? Azt még a jegybank sem tudja megmondani. Kérdésünkre küldött válaszuk szerint ugyanis az ott dolgozók által kiépített szakmai kapcsolatok a Magyar Nemzeti Bank munkája során több területen és formában hasznosulnak, amelynek „számszerűsítése nem lehetséges”.
