Az eset kapcsán megkerestük a jegybank felügyeleti részlegét, ahol
a konkrét ügy kapcsán nem akartak véleményt nyilvánítani,
de a zálogjog értékesítéséről általánosságban a következőket írták: „A polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítása is előírja: az átalakítással a zálogkötelezett helyzete nem válhat terhesebbé. A jelzáloghitel összege, futamideje nem módosul, az ügyfélnek jelzáloghitelét továbbra is eddigi hitelintézete részére kell törlesztenie, változatlan törlesztőrészlettel. A hitelszerződéshez kapcsolódó zálogjog önálló zálogjoggá történő átalakítása során a törvény védi a zálogkötelezettet és az adóst abban a vonatkozásban is, hogy semmilyen módon ne lehessen a hitelszerződésből eredő tartozást kétszeresen követelni. A hiteltörlesztési kötelezettség így változatlanul kizárólag a hitelszerződés szerinti hitelező pénzügyi intézmény felé áll fenn.”
Úgy tűnik, az élet ellentmond ennek a jogértelmezésnek, s Vékás Lajos jogász akadémikusnak, a Ptk. atyjának van igaza, aki ezt előre megjósolta már a törvénymódosítás megjelenésekor. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a kormány miként vélekedik a fent vázolt esetekről, de sem az igazságügyi tárca, sem a Miniszterelnökség nem reagált megkeresésünkre.
