Úgy tűnik, egyre több szabálytalanságot szül az a tavaly őszi törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy egy jelzáloghitelnél a zálogjog önállóan is forgalomképes legyen – vagyis azt a bank átruházza egy másik pénzintézetre. Ennek nyomán ugyanis egyre gyakrabban fordul elő, hogy egyetlen hitel után akár két pénzintézet is követeli a kölcsön visszafizetését az adóstól – nyilatkozta lapunknak a Bankcsapda Egyesület elnöke.
Falus Zsolt elmondta, hogy több panaszos is fordult hozzájuk ilyen üggyel, holott a szabályok szerint az önálló jelzálogjogot megvásárló pénzintézet nem léphetne fel követelő félként – mégis megteszi. Egyelőre nem tudni, hogy az ilyen esetek hátterében pontosan mi áll, elképzelhető, hogy a két bank közötti elszámolási probléma.
Bár néhány szakember óva intett az önállóan forgalomképes jelzálog bevezetésétől, és ennek nyomán egy ideig
úgy is nézett ki, hogy a kormány eltekint a módosítástól, végül – egyes vélemények szerint a bankok nyomásának engedve – mégiscsak megváltoztatták a szabályozást.
A Magyar Nemzeti Bank azzal érvelt az önálló jelzálogjog létrehozása mellett, hogy az semmiféle hátrányt nem okozhat a hitelfelvevőknek. Vagyis garantáltan nem emelkedhet a törlesztőrészletük, továbbra is hitelt nyújtó banknak fognak tartozni, és nem fordulhat elő, hogy kétszeresen követeljék rajtuk a felvett összeg és kamatainak a törlesztését. Hogy ez a gyakorlatban mennyire nem így történik, annak illusztrálására Falus Zsolt felidézett egy szeptember 27-én végrehajtással zárult ügyet. Ez esetben az önálló jelzálogjogot megvásárló
Raiffeisen 9,1 millió forintos végrehajtási igényt nyújtott be egy olyan 5 millió forintos devizahitel után, amelyet az Argenta Lízing Zrt. folyósított egy időközben fizetésképtelenné vált családnak. Csakhogy emellett az Argenta még további 20,3 millió forintot ugyancsak követel az utcára rakott családon.
Vagyis egy hitel után két pénzintézet követel visszafizetést.
Az ügy kapcsán Falus Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a Raiffeisen devizában – mégpedig 293 forintos svájcifrank-árfolyamon – követelte a teljesítést, és a bíróság ilyen feltételek mellett is jóváhagyta bekapcsolódását a végrehajtásba. Úgy tűnik tehát, hogy az önálló zálogjog értékesítésekor nem alkalmazzák a 256 forinton történt forintosítást. Pedig a forintosítási törvényből logikusan az következne, hogy annak hatása az önálló zálogjog értékesítésekor is érvényes.
Az eset kapcsán megkerestük a jegybank felügyeleti részlegét, ahol
a konkrét ügy kapcsán nem akartak véleményt nyilvánítani,
de a zálogjog értékesítéséről általánosságban a következőket írták: „A polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítása is előírja: az átalakítással a zálogkötelezett helyzete nem válhat terhesebbé. A jelzáloghitel összege, futamideje nem módosul, az ügyfélnek jelzáloghitelét továbbra is eddigi hitelintézete részére kell törlesztenie, változatlan törlesztőrészlettel. A hitelszerződéshez kapcsolódó zálogjog önálló zálogjoggá történő átalakítása során a törvény védi a zálogkötelezettet és az adóst abban a vonatkozásban is, hogy semmilyen módon ne lehessen a hitelszerződésből eredő tartozást kétszeresen követelni. A hiteltörlesztési kötelezettség így változatlanul kizárólag a hitelszerződés szerinti hitelező pénzügyi intézmény felé áll fenn.”
Úgy tűnik, az élet ellentmond ennek a jogértelmezésnek, s Vékás Lajos jogász akadémikusnak, a Ptk. atyjának van igaza, aki ezt előre megjósolta már a törvénymódosítás megjelenésekor. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a kormány miként vélekedik a fent vázolt esetekről, de sem az igazságügyi tárca, sem a Miniszterelnökség nem reagált megkeresésünkre.
