Elemzők: Kettősség jellemzi az inflációs folyamatokat

Az egyes termékcsoportok közül kiemelte az élelmiszereket, amelyek a családok inflációérzékelését leginkább befolyásolják, itt 0,5 százalékpontos csökkenés következett be az előző hónaphoz képet, bár az emelkedés így is 5,1 százalékos volt. Az év hátralévő részében a jegybanki cél körüli inflációt vár a Századvég Gazdaságkutató szakértője, de ezt – mint hozzátette – az olaj árának változása nagyban befolyásolhatja.

A CIB Bank elemzőinek az MTI-hez eljuttatott értékelése azt emelte ki, hogy miközben az infláció fő mutatója ebben az évben a legalacsonyabbra süllyedt, a maginfláció a legmagasabbra emelkedett. Miközben tehát az infláció a jegybank inflációs célsávjának alsó felébe került, a maginfláció ismét megközelítette a sáv felső szélét.

A teljes inflációs szám csökkenésétől elváló maginfláció, ezen belül is a szolgáltatások áralakulása továbbra is a belső inflációs nyomást jelzi, ami a hazai kereslet erősödéséből fakad.

Előrejelzésük szerint idén a 3,2-3,5 százalék közé várható az éves átlagos infláció. Az MNB monetáris politikája szempontjából továbbra is kiemelten fontos maradhat az adószűrt maginfláció alakulása, különösen, hogy a várt csökkenés milyen időhorizonton következik be. Az adatvezérelt üzemmódot hangsúlyozó monetáris politika várhatóan változatlan feltételekkel, illetve csak a szükségesnek ítélt likviditás-menedzselési lépésekkel fog előrehaladni, várják a CIB Bank szakértői.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy az üzemanyagok árának csökkenése miatt várható volt a fő inflációs mutató lassulása. A maginfláció gyorsulása szerinte is a piaci szolgáltatások drágulásával magyarázható. A szakember szerint a maginfláció emelkedése nem veszélyes mértékű, de jelzi, hogy az inflációs kockázat továbbra is benne van a rendszerben. Ezt támasztja alá az adószűrt maginfláció gyorsulása is.

Németh Dávid arra számít, hogy az év végére felgyorsulhat az infláció elsősorban az üzemanyagokhoz köthető bázishatás miatt. Kérdés, hogy az elmúlt hetekben meggyengülő forintárfolyam mennyire gyűrűzik be az árakba. Emellett a bérdinamika továbbra is jelentős, ami szintén pörgetheti az inflációt – mutatott rá.

Idén az éves átlagos infláció 3,4 százalékos lesz, 2020-ban pedig a mostani kilátások szerint 3,5 százalékos inflációra lehet számítani- prognosztizálta a K&H Bank vezető elemzője.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy az infláció szeptemberi lassulása mögött döntően a maginfláción kívüli tételek árainak alakulása állt.

A kilátásokat illetően, az év utolsó két hónapjában ismét az infláció látványosabb gyorsulására számít az elemző, leginkább a járműüzemanyag-árak okozta bázishatás következtében. A jelenség azonban vélhetően átmeneti lesz, és a jövő év második negyedévétől ismét a jegybanki cél közelébe lassulhat az infláció. Az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció volatilitása ennél kisebb lesz majd, azonban az alacsony importált infláció dezinflációs hatása és az erős hazai belső kereslet inflációt emelő hatása, mint kettős jelenség továbbra is megmarad.