Kettősség jellemzi az inflációs folyamatokat: az infláció fő mutatójának csökkenésével szemben, a heves ármozgásokat mutató termékektől megszűrt maginfláció emelkedett, előbbit az idényáras élelmiszerek és az üzemanyagok, utóbbit a szolgáltatások árának alakulása okozta. Kettősséget mutat az is, hogy a belföldi bérnyomás az infláció emelkedésének irányába hat, az importált infláció fékezi az átlagos áremelkedést – emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők a szeptemberi adatokat kommentálva.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az infláció szeptemberi lefékeződésének két legfőbb tényezője, az élelmiszerárak emelkedésének lassulása és az üzemanyagárak éves összevetésű csökkenésének erősödése egyaránt a bázishatásra vezethető vissza. Ezek nem részei a maginflációnak, míg annak emelkedését – némi meglepetésre – az internet szolgáltatás, valamint a külföldi nyaralások drágulása okozta, amiben vélhetően a forint gyengülése is szerepet játszott.
A szakértő összegzésképp megállapította, hogy a mutatók a jegybank friss előrejelzésével nagyjából összhangban alakultak, vagyis meglátása szerint a monetáris politika szempontjából a friss adatok érdemi változást nem hoznak.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, míg egyes piaci szolgáltatások árai – részben a bérnyomás miatt – meredeken emelkednek, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek. Ez az MNB várakozásait igazolja, hogy az importált infláció mérsékelni fogja a hazai inflációt.
Az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt az év végére ismét 4 százalék közelébe ugorhat az infláció, így éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank elemzője a tavalyi 2,8 százalék után. Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3 százalékos átlagos inflációt vár a szakértő.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, a várakozásoknál jóval kedvezőbben alakult a szeptemberi infláció és így a jegybanki cél alá került, ami egyelőre igazolni látszik a jegybank szeptemberi döntését. Ugyanakkor a maginflációs folyamatok erősödtek, tehát az inflációs nyomás nem tűnt el a gazdaságból. Az alacsonyabb infláció tehát azon termékek árcsökkenésének köszönhető, amelyek a maginfláción kívül esnek, így árukra a jegybank kevésbé tud hatni. A maginfláció erősödésében szerepe lehetett a forint gyengülésének és az erős belső keresletnek, míg a mérsékelt külső infláció lassíthatta azt.