Befagyasztja a lakossági áramárakat a szlovák kormány, erre a legnagyobb áramtermelő vállalattal kötött megállapodás ad lehetőséget – számolt be az Új Szó. – A Szlovák Villamos Művek (SE) 2024 végéig a villamos energia szabályozott, áfa nélkül 61,21 eurós (21 783 forint) megawattóránkénti árát fogja felszámítani a háztartásoknak – jelentette be Igor Matovic pénzügyminiszter (egy átlagos négyfős háztartás havi fogyasztása kétszáz kWh). Ez az összeg a termékdíjat jelenti, ami a teljes tarifa mintegy 45 százalékát teszi ki, erre jönnek még a díjak és az adók. Ennek megfelelően a tárcavezető jelezte azt is, hogy a háztartási villamos energia végső ára ebben az időszakban akkor marad változatlan, ha az állam által szabályozott átviteli és elosztási díjak, valamint a rendszer-üzemeltetési díjak nem változnak.
A kedvezményes áron évi 6,15 terawattóra (TWh) villamos energiát kötött le az állam az áramtermelőnél, ami bőven fedezi a háztartások 5,6 TWh-s fogyasztását.
A különbözetet egyes kórházak, szociális otthonok és iskolák kaphatják meg.
Azt a pénzügyminiszter is elismerte, hogy ez nem lesz elegendő az összes ilyen intézménynek, de egyetlen kilowattórát sem szeretne a kormány veszni hagyni a kedvezményes csomagból.
A megállapodás nélkül a lakossági tarifa – a jelenlegi tőzsdei árak alapján – jövőre mintegy nyolcvan százalékkal emelkedett volna, egészen 148,67 euróig (53 ezer forint) MWh-nként. Richard Sulík gazdasági miniszter becslése szerint az ár befagyasztása révén 2023-ban és 2024-ben együttesen minden háztartás átlagosan ötszáz euró (178 ezer forint) pluszkiadástól mentesül, ami az áfával együtt nagyjából egymilliárd eurót jelent.
A januári átlagos, Pozsonyban fizetett, kWh-nkénti 19,03 eurócentes tarifában az energiadíj nagyjából nyolc eurócentet tett ki, ez mérséklődik most 6,12 centre. A végleges tarifa 12-14 cent körül alakulhat, ami valamivel több, mint a budapesti, rögzített 10,32 cent. Nagyobb a különbség, ha a háztartások energiára fordított kiadásait vetjük össze a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai alapján. Januárban ugyanis egy átlagos, kétkeresős szlovák háztartás a bevételeinek 5,1 százalékát fordította az energiaszámlákra, míg Magyarországon az arányszám 2,8 százalék volt. Nálunk jobb helyzetben az európai országok közül csak Írország (2,2) és Luxemburg (1,8) volt, míg Szlovákia ebből a szempontból a hatodik legrosszabb helyen állt – igaz, az országok túlnyomó többségénél négy és öt százalék közötti érték jött ki. Szomszédunknál jóval rosszabb helyzetben volt Németország (5,3), Lettország (7,4), Csehország (7,7), Bulgária (11,8) és Románia (14,7). Emlékezetes, hogy a magyar rezsikiadások – ideértve minden közműszolgáltatást – 2012-ben még a jövedelmeknek átlagosan a 14 százalékát emésztették fel.
