A mosogató a konyha egyik leggyakrabban használt része. Ha vigyázunk rá, hosszú éveken át hű társunk marad a főzés utáni takarításban. De ha elhanyagoljuk, hamar megtapasztalhatjuk, milyen kellemetlen (és drága) tud lenni egy-egy aprónak tűnő hiba. Összegyűjtöttük, hogy mire érdemes figyelni.
1. Kávézacc
A reggeli kávéfőzés után gyakran a mosogató az első, ahova a zacc kerül. Pedig ez az egyik leggyakoribb oka a lefolyók eldugulásának. A kávézacc nem oldódik, viszont összeáll, és sűrű, iszapos masszát képez a csövekben. Pont úgy viselkedik, mint a nedves homok – és a hatása is hasonló.
Mit tegyünk helyette? A zacc kiváló a komposzthoz, de akár szagtalanítóként is használhatjuk a hűtőben, vagy bőrradírt készíthetünk belőle.
2. Zsír, olaj és zsiradék
Főzés után hajlamosak vagyunk a serpenyőből a használt olajat egyszerűen leönteni a mosogatóba. Azonban az olajok, zsírok a lehűlés során megdermednek, és zsíros, ragacsos réteget képeznek a csövek falán. Ebből idővel makacs dugulás alakul ki, amit nem könnyű megszüntetni.
Tippünk: hagyjuk kihűlni a használt olajat, majd öntsük zárható edénybe. A használt sütőolaj országszerte leadható a lakossági hulladékudvarokban.
3. Keményítőtartalmú ételek (tészta, rizs, burgonya)
A főtt tészta, a rizs és a burgonyahéj apróságnak tűnik, de a csövekben komoly gondot okozhat. A bennük lévő keményítő víz hatására megduzzad, ragacsossá válik, és eltömíti a rendszert. Minél tovább hagyjuk bent, annál nehezebb lesz megszabadulni tőle.
Megoldás: ezeket az anyagokat dobjuk inkább a szemetesbe vagy a komposztra.
4. Csontok és tojáshéj: nincs helyük a mosogatóban!
Sokszor azt hisszük, hogy a hulladékdarálóval felszerelt mosogató bármit elbír. De például a csont – különösen a csirke- vagy halcsont – túl kemény, és könnyen megrepesztheti a pengéket. A tojáshéj pedig apró, éles darabokra törik, és beakadhat a rendszerbe.
Helyette: komposztáljunk, amit lehet, a többit dobjuk a kukába.
5. Rostos zöldségek
A zeller, a spárga, vagy például az articsóka levelei hosszú rostokat tartalmaznak. Ezek könnyen feltekerednek a daráló pengéire, és megakadályozzák a forgást. Egy idő után a motor is leállhat, vagy a rendszer teljesen blokkolódik.
Tipp: ezek a maradékok kiválóan alkalmasak komposztálásra, ne a lefolyóban végezzék.
6. Gyümölcsmagok - a darálónak annyi!
Avokádó-, barack- vagy nektarinmag? Ne is gondoljunk arra, hogy elbánik velük a daráló. Ezek olyan kemények, hogy akár a pengéket is károsíthatják, vagy beragadhatnak a rendszerbe.
Szabály: ha nem tudjuk simán kettévágni késsel, akkor biztosan nem való a mosogatóba.
7. Nem élelmiszerek, és nincs helyük a mosogatóban
Matricák, kupakok, szalvéták, papírtörlők, alufólia – sokszor észrevétlenül kerülnek a lefolyóba. Ezek nem bomlanak le, és komoly dugulást okozhatnak. A papírtermékek pedig megszívják magukat vízzel, és pépes, ragacsos masszát képeznek.
Figyeljünk oda: mielőtt bekapcsoljuk a darálót, mindig pillantsunk bele a mosogatóba.
8. Túl sok ételmaradék se kerüljön a mosogatóba
Még ha valami technikailag darálható is, a mennyiség is számít. Ha egyszerre zúdítjuk bele a maradékot, a motor túlterhelődhet, a pengék megállhatnak, sőt akár ki is éghet az egész készülék.
Aranyszabály: mindig kis adagokat tegyünk a darálóba, és közben futtassuk a hideg vizet, hogy a rendszer hűtve és kenve legyen.
Mit komposztáljunk?
Sok olyan maradék van, amit jobb, ha nem a mosogatóba, hanem a komposztra dobunk – már ha van rá lehetőségünk. A kávézacc, a tojáshéj, a zöldség- és gyümölcshéjak, a teafű, vagy épp a zeller, az articsóka, a spárga rostosabb részei mind remekül hasznosulnak a komposztban. Ezek nemcsak lebomlanak, de tápanyaggal látják el a talajt, ha van kertünk vagy akár csak balkonládánk. Arra figyeljünk, hogy főtt ételek, hús- és tejtermék-maradványok ne kerüljenek bele, mert ezek nemcsak lassabban bomlanak, hanem kellemetlen szagot árasztanak és a kártevőket is vonzzák. Ha eddig nem komposztáltunk, egy kis konyhai gyűjtőedénnyel már el is indulhatunk – meglepően gyorsan megtelik hasznosítható alapanyaggal.
(Forrás)
