Fogyasztói társadalmunkban kénytelenek vagyunk hozzászokni ahhoz, hogy – Murphy örökérvényű szavaival élve – „ ami elromolhat, az el is romlik”. S már csak csendben tesszük hozzá, hogy a folyamatos vásárlásra, az új és még újabb javak beszerzésére ösztönző kínálat java olyan termékből áll, amelyek kimondva-kimondatlanul, de szándékosan rövid életűek. Egyébként nem fogyna a sok új, szintén nem feltétlenül hosszan tartó használatra tervezett, vitatható minőségű portéka.
Hangszer vagy szerszám – ugyanaz a szabály
Hajdan egy háztartási gépet akár házilag is meg lehetett javítani, manapság a javításhoz, karbantartáshoz mindenképpen szakemberre van szükség, az erre vonatkozó kötelező jótállás részleteit is jogszabály írja elő.
Amikor a reparálás áfát és anyagköltséget is magában foglaló díja meghaladja a húszezer forintot, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást jótállási kötelezettség terheli.
A jogszabály a következő munkálatokra vonatkozik: lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások, háztartási gépek és készülékek, barkács- és kerti szerszámok, személygépkocsik, motorkerékpárok, audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések, gyógyászati segédeszközök, telefon- és telefaxberendezések, hangszerek, valamint órák javítása, illetve karbantartása.
A jótállás időtartama hat hónap, ami akkor kezdődik el, amikor a szolgáltatás elvégzése után a terméket a fogyasztónak átadta a javító-karbantartó, illetve ha az üzembe helyezést a vállalkozás végzi, akkor ez a dátum a kezdőnap.
A szabályozás a fogyasztót segíti, ám még azon túl is van néhány részlet, amelyre érdemes odafigyelni. A karbantartó-javító a szolgáltatás díjának átvételekor vagy a termék átadásakor jótállási jegyet köteles adni a fogyasztónak, méghozzá olyan formában, amely a határidő végéig biztosítja a jótállási jegy jól olvashatóságát. A gyakorlatban ez sokszor elmarad, ennek ellenére a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot, számlát, nyugtát a fogyasztó bemutatja.
