A Magyar Bankholding elemzői sajtótájékoztatón ismertették makrogazdasági előrejelzésüket. Suppan Gergely, a bankcsoport makrogazdasági vezető elemzője szerint az eddigi adatok alapján a magyar gazdasági növekedésben a korábbi becslésekhez képest nem mutatkoznak a lassulás jelei, ezért nem látja indokoltnak, hogy beszakadástól, összeomlástól kellene tartani az orosz–ukrán háború miatt. Véleménye szerint ez a helyzet csak rendkívüli körülmények között állna elő, például ha elakadna a gáz-, vagy olajellátás.
Az optimista véleményt Suppan Gergely szerint megalapozza a tavalyi negyedik negyedéves 7,1 százalékos növekedési adat, vagyis van egy erős lendület, amit csak mérsékelhet a háború, de nem fojtja el.
Ezért az elemzők 5,9 százalékos gazdasági növekedést várnak idén, és ezt megerősítik az első két hónap kedvező adatai, jóllehet akkor a háborús hatások alig érződtek.
Ugyanakkor vannak a háborútól független, a növekedést segítő tényezők: míg tavaly a turizmus még gyenge volt a járvány miatt, idén már eddig is komoly fellendülést mutatott, és önmagában a háború sokkal kevésbé fogja vissza, mint tavaly a járvány, ami a szigorú intézkedések miatt gátolta az idegenforgalmat is.
Hasonló hatás lesz az alacsony bázis miatt a tavaly elmaradó számtalan esemény (nyári fesztiválok) idei megtartása, ami jelentős fogyasztást generál és sok külföldi résztvevőt is vonz. A fogyasztás így jelentősen növekszik, amihez hozzáadódik a várható erős, közel 15 százalékos bruttó bérnövekedés, ami a magas inflációt is meghaladja, így reálbérnövekedés várható. Mindeközben a foglalkoztatottság kifejezetten magas, a munkanélküliség mérsékelt, egyes ágazatokban pedig munkaerőhiány tapasztalható, ami fűti a béremelkedést, persze ezáltal az inflációt is.
A beruházások még mindig dinamikus ütemben folytatódhatnak, Suppan Gergely szerint a tavalyi 3,8 százalékos növekedés után idén 4,3 százalék lehet a szint. Egyelőre az építőipar is erős, bár a hitelkamatok emelkedése mérsékelheti a lakásvásárlási kedvet, ugyanakkor a gyárépítések, raktár-, és logisztikai fejlesztések igen dinamikusak. Ami probléma, az a gyártás folyamán nagy energiaigényű építőipari termékek rendkívüli erős drágulása.
Természetesen vannak kedvezőtlen tényezők: ezek az ellátási láncok nehézségei, a háború hatása az élelmiszerek kínálatára és így árára, valamint az export limitált lehetőségei az európai piacok mérsékeltebb felvevőképessége miatt. Suppan Gergely szerint az eurózóna országaiban és Nagy-Britanniában reálbércsökkenésre lehet számítani, ami mérsékli a vásárlóerőt. Az üzleti szféra ugyanakkor az adatok szerint optimista, az üzleti konjunktúramutatók nem rosszak Nyugat-Európában sem, átmenetinek tekintik a magas energiaárakat és az esetleges alapanyag-problémákat.
Egy érdekességet is megemlített az elemző: a benzinár plafonja miatt erősen megnövekedett a fogyasztás a benzinturizmus révén, és miután a külföldi finomítók nem akarnak veszteséggel eladni a nagykereskedelmi ár plafonjának bevezetése óta, a százhalombattai finomító termelése megnövekedett. Mindez komoly növekedést hoz, az állam bevételei is növekednek, a veszteséget pedig lényegében a Mol fizeti, miközben a magas olajár miatt ez egyelőre nem okoz komolyabb gondot a cégnél. Ráadásul az üzemanyagturisták, ha már itt vannak, más cikkeket is nálunk vásárolnak meg, mint például cukor vagy napraforgóolaj, és ez komoly tételt jelenthet a fogyasztásban. Ez persze átmeneti hatás, de pont akkor ad lendületet a gazdaságnak, amikor a háború fékező hatásai jelentkeznek.
Borítókép: a kecskeméti Mercedes-gyár (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
