Természetesen vannak kedvezőtlen tényezők: ezek az ellátási láncok nehézségei, a háború hatása az élelmiszerek kínálatára és így árára, valamint az export limitált lehetőségei az európai piacok mérsékeltebb felvevőképessége miatt. Suppan Gergely szerint az eurózóna országaiban és Nagy-Britanniában reálbércsökkenésre lehet számítani, ami mérsékli a vásárlóerőt. Az üzleti szféra ugyanakkor az adatok szerint optimista, az üzleti konjunktúramutatók nem rosszak Nyugat-Európában sem, átmenetinek tekintik a magas energiaárakat és az esetleges alapanyag-problémákat.
Egy érdekességet is megemlített az elemző: a benzinár plafonja miatt erősen megnövekedett a fogyasztás a benzinturizmus révén, és miután a külföldi finomítók nem akarnak veszteséggel eladni a nagykereskedelmi ár plafonjának bevezetése óta, a százhalombattai finomító termelése megnövekedett. Mindez komoly növekedést hoz, az állam bevételei is növekednek, a veszteséget pedig lényegében a Mol fizeti, miközben a magas olajár miatt ez egyelőre nem okoz komolyabb gondot a cégnél. Ráadásul az üzemanyagturisták, ha már itt vannak, más cikkeket is nálunk vásárolnak meg, mint például cukor vagy napraforgóolaj, és ez komoly tételt jelenthet a fogyasztásban. Ez persze átmeneti hatás, de pont akkor ad lendületet a gazdaságnak, amikor a háború fékező hatásai jelentkeznek.
Borítókép: a kecskeméti Mercedes-gyár (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!