A dokumentum kitér arra is, hogy mindez hogyan dinamizálta a gazdaságot. A bejelentett otthonteremtést célzó döntések együttvéve számottevő hatást gyakoroltak a növekedésre. Az elmúlt hat év során összesen 111 ezer új lakás épült fel az országban, amelyből 49 ezer lakás valósult meg a családi otthonteremtési kedvezmény keretei között. A 2016–2021-es időszakban a lakásépítési szegmens GDP-arányos hozzáadott értéke éves átlagban 0,7 százalék körül alakult, amelyhez a csokos ingatlanok nagyságrendileg 0,3 százalékponttal járultak hozzá.
Megállapítható, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény – a lakásépítéseken keresztül – az elmúlt hat év alatt összesen a nemzetgazdasági hozzáadott érték 1,8 százalékának realizálásához nyújtott közvetlenül támogatást. Ezenfelül további növekedési hatást eredményeztek a csok, illetve a falusi csok keretei között megvalósult ingatlanfelújítások, valamint -korszerűsítések is – áll az összegzésben.
A lakásállomány megújulását segíti elő az otthonfelújítási program is, amelynek keretében 2021-ben és 2022-ben összesen mintegy kétszázezer lakás korszerűsödhet, amellyel a nemzetgazdaság hozzáadott értéke az egyes években nagyságrendileg 0,4-0,6 százalékkal gyarapodhat.
Fontos, hogy a kedvező lakáspiaci folyamatok várhatóan az elkövetkező időszakban is folytatódnak, amelyet a kiadott építési engedélyek számának 2021 második negyedévétől kezdődő lendületes felfutása is előrevetít.
Mindezek azért is kedvezők, mert az otthonteremtési program a növekedési hatásokon túlmenően egyben a családok gyermekvállalásának támogatásán keresztül a demográfiai kihívások kezelésében is fontos szerepet játszik – írja a konvergenciaprogram.
Borítókép: az elmúlt hat év során százhatvannyolcezer háztartás csokkérelmét fogadták be a bankok (Fotó: MTI/MTVA/Oláh Tibor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!