Az elmúlt években a kormány számos, a lakásépítéseket keresleti és kínálati oldalról egyaránt ösztönző intézkedést hozott. Ezekről ad összegzést a kabinet legfrissebb konvergenciaprogramja. A dokumentum felidézi, hogy a többi között 2015 decemberében döntés született a lakásértékesítések áfakulcsának öt százalékra történő átmeneti csökkentéséről, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) emeléséről és az adó-visszatérítési támogatás bevezetéséről.
Majd 2021-től kezdődően a családoknak elérhetővé vált Magyarország eddigi legnagyobb otthonteremtési programja is, amely a lakásáfa további átmeneti csökkentése mellett a csok kibővítését is magában foglalja: a támogatás már többgenerációs otthonok létrehozásához is felhasználható és felújítási támogatás, valamint kedvezményes felújítási hitel is igényelhető.
Az otthonukat csokkal vásárlók teljes illetékmentességre jogosultak, valamint visszaigényelhetik a lakásáfát. Az elmúlt hat év az otthonteremtési program sikerességét bizonyítja. Ez idő alatt összesen 168 ezer háztartás csokkérelmét fogadták be a bankok 492 milliárd forintot meghaladó összértékben, ami az éves hazai GDP egy százalékát megközelítő összeg.
A 2016–2021-es időszakban már a 448 milliárd forintot is elérte a 151 ezer családnak csok keretében nyújtott támogatás összértéke. Ezen túlmenően a falusi csok keretei között – amely a kedvezményezett kistelepüléseken használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére nyújtott családtámogatás – 2019. július óta további 28 ezer család 153 milliárd forint összértékű kérelmét fogadták be és 141 milliárd forint összértékű szerződéskötés született összesen közel 26 ezer családdal.
A konvergenciaprogram kiemeli, hogy a kormány intézkedéseinek eredményeként a történelmi mélypontot megjárt lakáspiac maga mögött tudta hagyni a 2008-as gazdasági válság okozta sokkot és az elmúlt hat év során dinamikus bővülés bontakozott ki a szektorban. Míg a 2013–2015-ös időszak folyamán átlagosan csupán hét-nyolcezer lakás épült, addig a 2020–2021-es évek átlagában – a koronavírus-válság ellenére – már a 24 ezret is meghaladta a kiadott használatbavételi engedélyek száma.
A dokumentum kitér arra is, hogy mindez hogyan dinamizálta a gazdaságot. A bejelentett otthonteremtést célzó döntések együttvéve számottevő hatást gyakoroltak a növekedésre. Az elmúlt hat év során összesen 111 ezer új lakás épült fel az országban, amelyből 49 ezer lakás valósult meg a családi otthonteremtési kedvezmény keretei között. A 2016–2021-es időszakban a lakásépítési szegmens GDP-arányos hozzáadott értéke éves átlagban 0,7 százalék körül alakult, amelyhez a csokos ingatlanok nagyságrendileg 0,3 százalékponttal járultak hozzá.
Megállapítható, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény – a lakásépítéseken keresztül – az elmúlt hat év alatt összesen a nemzetgazdasági hozzáadott érték 1,8 százalékának realizálásához nyújtott közvetlenül támogatást. Ezenfelül további növekedési hatást eredményeztek a csok, illetve a falusi csok keretei között megvalósult ingatlanfelújítások, valamint -korszerűsítések is – áll az összegzésben.
A lakásállomány megújulását segíti elő az otthonfelújítási program is, amelynek keretében 2021-ben és 2022-ben összesen mintegy kétszázezer lakás korszerűsödhet, amellyel a nemzetgazdaság hozzáadott értéke az egyes években nagyságrendileg 0,4-0,6 százalékkal gyarapodhat.
Fontos, hogy a kedvező lakáspiaci folyamatok várhatóan az elkövetkező időszakban is folytatódnak, amelyet a kiadott építési engedélyek számának 2021 második negyedévétől kezdődő lendületes felfutása is előrevetít.
Mindezek azért is kedvezők, mert az otthonteremtési program a növekedési hatásokon túlmenően egyben a családok gyermekvállalásának támogatásán keresztül a demográfiai kihívások kezelésében is fontos szerepet játszik – írja a konvergenciaprogram.
Borítókép: az elmúlt hat év során százhatvannyolcezer háztartás csokkérelmét fogadták be a bankok (Fotó: MTI/MTVA/Oláh Tibor)
